Milliók kórházi hulladékkezelésre

Nagyjából 12 ezer tonna hulladék, ebből 9-10 ezer tonna fertőző (szennyezett eszközök, vér- és vérkészítmények, szövetek és szervek) és veszélyes (vegyszer, gyógyszer) szemét keletkezik évente a magyar kórházakban, rendelőkben. A kórházak a hulladékot szelektíven gyűjtik, majd egy erre szakosodott céggel elszállíttatják és megsemmisíttetik. Ez az intézmény nagyságától függően 15-50, a több mint száz intézménnyel számolva átlagosan 25-30millió forintjukba kerül, ami az összes kórházra vetítve évi 2,5-3 milliárd forint összkiadást jelent a magyar egészségügy számára.

Nem véletlen, hogy az elvileg jelentős megtakarítással kecsegtető központosított közbeszerzéseket idővel a hulladékkezelésre is ki szeretnék terjeszteni. Mivel azonban az országban működő 6-8, egészségügyi hulladékkezeléssel foglalkozó társaságból mindössze kettő – a Septox és a Zöld Zóna - képes az ország bármely pontjáról megoldani a hulladék-elszállítást, úgy tudjuk, először csak egy-egy régiót érintően írják majd ki a központosított közbeszerzést.

Az egészségügyi hulladék legnagyobb részét fertőzésveszély miatt égetéssel ártalmatlanítják. A károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében ugyanakkor világszerte terjednek az alternatív eljárások. Szlovéniában a kilencvenes évektől az összes fertőző hulladékot gőzsterilizáláson alapuló technológiával ártalmatlanítják, és ilyen elven működő autoklávokban végzi a portugál és ír kórházakban keletkező fertőző és veszélyes hulladék is. Hazánkban nagyjából az ilyen hulladék 30-40 százalékát fertőtlenítik úgynevezett direkt gőzbevezetéssel. Az ártalmatlanított hulladék ez után már kommunális szeméttel azonos módon kezelhető, bár például a Septoxnál ez után is égetnek, mert ezt tekintik valódi ártalmatlanításnak – mondta lapunknak Andó András ügyvezető igazgató.

Az égetéssel alternatív ártalmatlanítási módszerek elterjedését a szigorú környezetvédelmi előírások segíthetik. Amikor a 90-es években először az USA-ban, majd a 2000-es éveken az Európai Unióban is a korábbinál szigorúbb szabályozást vezetettek az égetőművekre, számos égetőt bezártak, és megnőtt a fertőző egészségügyi hulladékokat nem égetéssel ártalmatlanító létesítmények száma. Azonban az alternatív ártalmatlanítási módszerek bevezetésének üteme jóval lassabb, mint az USA-ban és Európában továbbra is az égetés maradt a legelterjedtebb módszer az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására.

Az egészségügyi hulladékkal kapcsolatban azonban ez csak az egyik probléma. Az is gondot jelent, hogy miközben közegészségügyi szempontból az a kívánatos, ha minél szélesebb körben használnak egyszer használatos eszközöket, ez szembe megy azzal a másik elvárással, hogy világszerte lehetőleg minimálisra szorítsák a keletkező hulladék mennyiségét. A szakemberek ezért most azt szorgalmazzák, hogy ha egyszer használatos eszközökkel dolgoznak is, azt valóban csak indokolt esetben tegyék az orvosok és a nővérek is.

Az eldobható pelenkát nem gyűjtik külön

Annak ellenére, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv már évekkel ezelőtt sürgette, a mai napig nem megoldott a kórházakon kívül keletkező egészségügyi hulladék kezelése. A hatályos rendelet megfogalmazása szerint az egészségügyi szolgáltatóknál keletkező hulladékot kell csak egészségügyi hulladéknak tekinteni. Emiatt azonban a tárolásra, szállításra, megsemmisítésre vonatkozó szigorú előírások nem vonatkoznak a szociális otthonokban vagy az otthonápolásban keletkező hulladékokra, ami azonban a gyakorlatban nem jelenti azt, hogy ne akként gondoskodnának annak megsemmisítéséről. Az eldobható pelenkák viszont már nem számítanak veszélyes hulladéknak, csak, ha fertőző osztályról kerülnek ki.