Mobiltechnológia a gyógyításban - Magyarország lemaradásban van
Becslések szerint az elkövetkezendő években meredeken emelkedik a világon letöltött egészségügyi mobil applikációk száma, részben az egyre tudatosabbá váló betegek, részben az olyan kiegészítő eszközök nyomán, amilyenek a hordozható diagnosztikai eszközök, az úgynevezett okosmérők. Az okostelefonok világszerte átveszik a hagyományos mobilok helyét, ezekre 2013-ban több, mint 81 milliárd applikációt töltöttek le, amelyek 17 százaléka volt egészségügyi, vagy – például fogyókúrát, egészséges táplálkozást segítő - életmód-alkalmazás volt.
A mobiltelefonok laikus felhasználók számára készített applikációin azonban jóval túlmutatnak azok a lehetőségek, amelyeket valójában a mobile health (mHealth) tartogat, hiszen ide tartozhatnak a videokonferenciák, távmegfigyelő monitorok, online konzultációk, drót nélkül elérhető kórtörténet-adatbázisok, mobil betegnyilvántartások, vizit-emlékeztetők is – magyarázza Bálint Botond, a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület vezetője. A fiatal orvos néhány lelkes mérnök, programozó, orvos és egyéb szakember által készített alkalmazással demonstrálja egyrészt, hogy milyen óriási lehetőségek rejlenek az mHealth-ben, másrészt, hogy nem kellenek milliárdos fejlesztések ahhoz, hogy az információtechnológia biztosította lehetőségeket kihasználva sokkal gördülékenyebbé, gyorsabbá és biztonságosabbá tegyük a gyógyítást.
A laborom.hu alkalmazás nem más, mint egy személyre szabott egészségügyi „betegkarton”, amelynek segítségével bárki feltöltheti és rendezheti számítógépén vagy okostelefonján laborleleteit, kórtörténetét, testsúly-, vérnyomás- és vércukorértékeit. Ez utóbbiakat akár azoknak az okosmérőknek a segítségével is, amelyek gyakorlatilag már a jobb digitális eszközökével azonos árban beszerezhetők. Az adatbázis a beteg és a kezelőorvos számára egyaránt követhetővé, átláthatóvá, vizuálisan megjeleníthetővé teszi a beteg egészségi állapotával kapcsolatos számtalan információt, amely így bármikor rendelkezésre állhat.
„Egyelőre megbecsülhetetlen, mennyi pénzt lehet megtakarítani az ilyen és hasonló mobile health megoldásokkal, amelyek szükségtelenné tesznek sok felesleges orvos-beteg találkozást, ismételt vagy párhuzamos labor- vagy költséges képalkotó vizsgálatot, elkerülhetővé keresztbe gyógyszerelést” – mondja Bálint Botond. A szakember szerint az mHealth már 2020 előtt alapvetően meg fogja változtatni az egészségügyet és a saját egészségünkről kialakult képünket is, bár erre Magyarországon talán néhány évvel tovább kell várni.
Ezt az előrejelzést az az OECD összeállítás is alátámasztja, amely szerint az e-health tekintetében 2010-ben Észtország volt a legfeljettebb, az északi országot Dánia, Svédország, Finnország és Nagy-Britannia követte. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy például Svédországban bárhonnan elérhetők, lekérdezhetők a betegek adatai.
De az e-receptet is számos országban bevezették már – még Romániában is átálltak az elektronikus receptírásra tavaly - Magyarországon a projektek kidolgozása még mindig csak „folyamatban van”.
Az okoseszközöket már bevizsgálják
Az Amerikai Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) már tavaly szükségét érezte annak, hogy a mobiltelefon-alkalmazásokkal kapcsolatosan is fellépjen. Azokra az orvosi eszközökre – EKG-kra, vérnyomás- és vércukormérőkre stb. - terjesztette ki felügyeletét, amelyek mobilalkalmazásokhoz köthetők, és amelyek adatait ezentúl csak akkor fogadják el hitelesnek, ha az eszközt előzőleg bevizsgálta a hivatal. A szabályozás magukra az appokra nem terjed ki, pedig egy, a Pharmaonline-on közzétett tanulmány szerint a jelenleg rendelkezésre álló egészségügyi tárgyú mobilalkalmazások tartalma nem eléggé megbízható, és szigorítani kellene az engedélyezési eljárást is.
