Nettó 300 ezres alapfizetésért jönnének haza az orvosok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEddig csaknem másfélszázan osztották meg gondolataikat a szövetséggel, és mint Papp Magor elnöktől megtudtuk: 58 százalékuk egyáltalán nem tervezi, hogy két éven belül hazajön, miközben csupán 2 százalék biztos ebben.
A válaszadók kétharmada akkor vállalna munkát Magyarországon, ha kezdő szakorvosként legalább nettó 300 ezer forintot kereshetne, mégpedig heti 40, maximum 48 órás munkával. Vagyis a fiatal orvosok számára azért is vonzó ma a külföldi munka, mert normál munkaidőben, átlátható elszámolás és tiszta viszonyok mellett is meg tudják keresni a megélhetésükhöz szükséges pénzt, és még élni, vagyis pihenni, szórakozni és töltekezni is marad idejük.
Egy Németországban élő rezidens így fogalmazott: „Életem legboldogabb pillanata lenne, ha újra otthon tudnék dolgozni, azonban ahhoz a jelenlegi fizetés mellett még körülbelül 6 évet kell itt eltöltenem, hogy biztos egzisztencia mellett tudjak hazatérni.”
„A legrosszabb emlékem Magyarországról a hálapénz-rendszer. Sajnálom, de nekem valószínűleg hálapénz-allergiám volt. Borzasztó érzés volt, amikor tukmálták” – írta egy, már az USA-ban dolgozó magyar szakorvos. Egy másik szakorvos, aki 6 éve él és dolgozik az Egyesült Királyságban, így látja: A külföldön dolgozó orvosok nagy része szívesen hazajönne, ha azt érezné, hogy az ország szívesen fogadja, hallgatja meg az általa tanultakat, javasoltakat. Jelenleg inkább bűntudatot próbálnak ébreszteni a külföldön dolgozókban.” Van olyan, szintén az Egyesült Királyságban élő szakorvos, aki arra is felhívja kintről a figyelmet, mivel jár a teljes bérrendezés további halogatása: „ha még pár évet halogatjuk a bérrendezést, akkor kimarad egy komplett generáció, és akkor már azért sem tudnak a fiatalok itthon maradni, mert nem lesz kitől tanulni a szakmát."
A fiatal orvosok ugyanakkor a külföldi munka árnyoldalait sem hallgatják el, így például azt, hogy vannak olyan kórházak, ahol – például a szakorvoshiány miatt - szakmailag teljesen magukra hagyottan kénytelenek dolgozni a rezidensek. Persze van ellenpélda is: olyan szakorvosképzés, amely során a hazai, hierarchikus rendszerben elképzelhetetlen tapasztalatokat, önállóságot szerezhetnek már rezidensként is az orvosok.
Bár a szövetségnek választ adó orvosok 85 százaléka 2008-2011 között ment ki, az elvándorlás folyamatos: csak az elmúlt öt évben több mint 8 ezer egészségügyi dolgozó kérte ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Az EEKH statisztikáiból kiderül: az igényelők többsége, több mint 60 százaléka orvos, több mint egyharmaduk az itthon is hiányszakmának számító aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, de sok háziorvos is a távozás mellett döntött.
