Szemben a világtrenddel a magyar gyógyszerpiac
A bővülés mértéke így – nyilatkozta Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző a Világgazdaságnak – elmarad a várt 4,5–5 százalék körüli értéktől. Ennek hátterében kisebb mértékben az amerikai, nagyobbrészt az európai piac kedvezőtlen alakulása van. A növekedés ténye ugyanakkor azt jelzi, hogy a válság ellenére is érvényesül a gyógyszerpiac természetes fejlődése, amelyet az átlagos életkor emelkedése és az ezzel együtt járó növekvő gyógyszerfogyasztás, az új, drága gyógyszerek megjelenése okoz.
A legmagasabb növekedési ütemet 2012-ben is a feltörekvő piacok (Kína, Brazília, India, Dél-Korea, és Oroszország) érték el. Szakértői becslések szerint Kína hamarosan a harmadik legnagyobb gyógyszerpiaca lesz, és akár már 2013-ban elérheti a 40 milliárd dolláros forgalmat.
A magyar gyógyszerpiac, ahol csak az átlagos életkor növekedéséből adódó többletfogyasztásnak 3–3,5 százalék körüli növekedést kellene eredményeznie, 4,5 százalékkal, 624 milliárd forintról 596 milliárd forintra zsugorodott. A közforgalmú orvosságok piaca ennél is nagyobb mértékben, 9,3 százalékkal, 572 milliárd forintra esett vissza.
A szakember szerint ez azt jelzi, hogy a gyógyszerkiadások lefaragását célzó kormányzati törekvés sikerrel járt, kérdés azonban, ez hosszú távon hogyan hat a lakosság egészségi állapotára. A megszorítások következményeként ugyanis több éve várnak támogatásra olyan – elsősorban onkológiai, szív- és érrendszeri betegségekre ható – innovatív készítmények, amelyek egészségnyereséget produkálnának.
Az új készítmények piacra kerülésének elodázásában leginkább hátrányosan érintett cégeket tömörítő Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél ezzel kapcsolatban úgy nyilatkoztak lapunknak: „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az állami szerepvállalás csak nagy áldozatok árán, más területek, ágazatok kárára növelhető. Jóllehet a jelenlegi igen alacsony szinten lévő finanszírozás növelésére lenne szükség, mégis az innovatív gyártók a támogatás hatékonyabb felhasználásában, új finanszírozási modellek kialakításában, valamint további források bevonásában látják a helyzet hosszabb távon való megoldását.”
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, Ilku Lívia emlékeztetett: a gyógyszerpiac természetes fejlődését gátló intézkedések miatt jelentősen romolhatnak a Magyarországon beruházó, hazai munkaerőt foglalkoztató, itt adót fizető hazai gyártók piaci lehetőségei. Mint azt a Századvég Gazdaságkutató megállapította: közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén együttesen 855,6 milliárd forint hozzáadott értéket állítottak elő 2010-ben a Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak. A vállalkozások fejlődése vagy esetleges hanyatlása ezért a gazdaság egészére erőteljes hatással van – húzták alá.
Drágábbak helyett olcsóbbak
Az elmúlt években jelentős volt a szabadalmi védettséget elvesztő készítmények piacra gyakorolt hatása. A korábbi években még százmilliárd dollár forgalmat adó termékek helyett megjelentek azok olcsóbb generikus változatai. A szakemberek azzal számolnak, hogy a generikus piac 2014-re eléri a világ teljes gyógyszerforgalmának 27 százalékát. Magyarországon ennél már most lényegesen nagyobb arányt, 36,2 százalékot képviselnek a generikumok, de Lengyelországban már a gyógyszerpiac több mint felét, míg Spanyolországban mindössze a 8,4 százalékát teszik ki az összforgalomnak.
