Több klinikai gyógyszervizsgálat jöhetne Magyarországra

Évente mintegy 50-60 milliárd forint bevétele származik a magyar nemzetgazdaságnak abból, hogy a gyógyszerfejlesztés egyes szakaszaihoz szükséges klinikai vizsgálatokba a gyógyszercégek itteni klinikákat, kórházakat is bevonnak. A résztvevő kórházak és egészségügyi dolgozók ebből nagyjából 15 milliárdos pluszbevételre tesznek szert, a többi kiadás a cégek magyarországi költéseiből (irodabérlet, foglalkoztatás, szolgáltatás- és áruvásárlás) tevődik össze. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke rámutat: az intézetek bevételre tesznek szert, a vizsgálatot végző klinikusoknál megjelenő vizsgálói díj pedig olyan kereset-kiegészítést jelent az orvosok és nővérek számára, amely nélkül még nagyobb lenne az elvándorlás. A klinikai vizsgálatok emellett óriási szakmai presztízst jelentenek, a szakmai fejlődésre, az új technológiák megismerésére is lehetőséget nyújtanak, ami közvetve az ellátás színvonalát javítja. 2008 és 2012 között csak Magyarországon 90 ezer beteg jutott általuk a legkorszerűbb terápiákhoz – mutat rá Jakab Zoltán. A leglényegesebb azonban mégis az, hogy a klinikai vizsgálatok a legtöbb esetben úgy biztosítják a magyar betegek hozzáférését az innovatív, sokszor mással nem helyettesíthető gyógyszerekhez, hogy ez egyben nem ró plusz terhet az államra, illetve sokszor a drága vizsgálati készítmények, diagnosztikumok, beavatkozások költségeinek megbízók általi átvállalása nagyban tehermentesíti a biztosítói kasszát.

Mindezek után érthető, hogy világszerte óriási a verseny az országok és a centrumok között. Magyarországnak eddig sikerült megőrizni a korábban kiharcolt pozícióit, és most arra is esély mutatkozik, hogy legalább 15, de akár 30 százalékkal is növelje a klinikai gyógyszervizsgálatokból származó bevételeit. Az Egészségügyi Államtitkárság ugyanis, mondja Jakab Zoltán, olyan változtatásokra készül, amelyek, ha maximális körültekintéssel és kellő óvatossággal történnek, segíthetnek e cél elérésében. Ugyankkor a klinikai vizsgálatok további szabályozása addig szolgálja a betegek és az egészségügyi szektor érdekeit, amíg nem gátolja a hazai vizsgálóhelyek részvételét a nemzetközi vizsgálatokban, hiszen a hosszú évek alatt kialakult pozitív megítélést hamar megváltoztathatja egy nem eléggé körültekintően átgondolt központi beavatkozás, amely akár a klinikai vizsgálatok jelentős átirányítását is okozhatja más országokba!

Az IGYE elnökének tájékoztatása szerint az államtitkárság egyrészt a szerződéskötések egységesítését tervezi, ami jó irány, mert meggyorsítja az engedélyeztetési folyamatot. A másik fontos lépés a vizsgálóhelyek számának növelése. Ennek érdekében először a vizsgálóhelyeket kell felfejleszteni arra a technológiai és adminisztrációs színvonalra, amelyek előnyöket jelentenek a a pályázásban. „Nagyon fontos leszögezni: miután a klinikai vizsgálatok mindig szerződéseken alapulnak, arra nincs lehetőség, hogy már zajló vizsgálatokat egyik centrumból egy másikba vigyünk.

A jövőre vonatkozóan látni kell: "nem arra kell törekedni, hogy az egyik magyar centrum egy másik kárára kapjon meg egy munkát, hanem arra, hogy a nemzetközi versenyben szlovák, cseh, osztrák vizsgálóhelyet előzzön meg” – szögezi le Jakab Zoltán. Ha kell képzésekkel, ha kell, jobb betegadat hozzáféréssel lehet segíteni a centrumokat abban, hogy alkalmassá váljanak erre a feladatra. Az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége felajánlotta a szakállamtitkárságnak és a GYEMSZI-nek is a rendelkezésére álló iparági tudást és az aktív közreműködést is egy sikeres program bevezetésében és lebonyolításában.

A magyarországi megrendelések 95-97 százaléka külföldi gyógyszergyáraktól, illetve vizsgálatszervező cégektől származik. Az innovatív gyógyszercégek hazánkban 2008-2012 között 880 törzskönyvezés előtti klinikai vizsgálatot zártak le eredményesen. Döntő részben ezek a cégek azok is, amelyek új készítményei évek óta hiába várnak itthon társadalombiztosítási befogadásra. „Nagyon jó lenne, ha ezeknek a cégeknek nem kellene emiatt a Magyarországról, mint vizsgálóhelyről lemondaniuk, azért mert a magyar befogadáspolitika miatt sok készítménynek esélye sincs arra, hogy törzskönyvezés után bekerüljön a támogatásba” – vélekedik az IGYE elnöke. Aki szerint akár figyelmeztető jelnek is tekinthető, hogy hosszú évek óta idén először drasztikusan csökkent az úgynevezett Fázis II. vizsgálatok száma Magyarországon: míg 2012-ben még 138 ilyen vizsgálati kérelmet adtak be, idén már csak 78-at.

Jakab Zoltán úgy látja: annak érdekében, hogy ez a tendencia megálljon, illetve az ellenkező irányba forduljon, rendszeres és konstruktív párbeszédre lenne szükség a magyar állami szereplők, a szövetség és a vizsgálatokat kiíró cégek külföldi döntéshozói között. A folyamatot elősegítheti, ha a gyógyszeripari szövetségek és a kormány között is megszületik az előbbiek részéről rég óta szorgalmazott stratégiai megállapodás, amivel a nemzetközi gyógyszeripari klinikai vizsgálatok és a gyógyszeripari innováció szerepét is meg lehet erősíteni.
Ezzel a kormány egyrészt deklarálná, hogy a gyógyszerek az egyik legbiztonságosabb hozzájárulás az egészségi állapot javításához, és ennek érdekében az állam hatékony támogatási rendszert működtet, a cégek pedig elköteleznék magukat az egészségügy további tudományos és technológiai fejlesztése és az etikus gyakorlat folytatása és erősítése mellett. „A megállapodást a hírek alapján a jövő év elején megköthetjük. Ezzel nagyon fontos lépést teszünk a két fél közötti bizalom helyreállítása felé” – mondja Jakab Zoltán.