BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Több ment el gyógyszerre

A recept nélkül kapható orvosságokkal együtt a lakosság tavaly már majdnem 300 milliárdot költött gyógyszerekre, közel ugyanannyit, mint az egészségbiztosító. A tb-támogatás aránya folyamatosan csökken, a betegterhek évek óta nőnek.

A lakossági gyógyszerkiadások aránya 2005-től kezdett növekedni, először kis mértékben, majd 2007-től jelentősen. A folyamat 2009-ben megállt, akkor a lakosság állta a teljes gyógyszerforgalom 40 százalékát. 2011-től a magánráfordítások aránya ismét nőtt, 2014-ben elérte a 49,6 százalékot, ami már 297 milliárd forintot tett ki – ugyanebben az évben a költségvetés az OEP-en keresztül 302 milliárd forinttal járult hozzá a gyógyszerek kiváltásához. A gyógyszertámogatás mértéke ezzel az összes gyógyszerköltés alig több mint 50 százalékára csökkent. A lakosság a vényköteles gyógyszerek körében a terhek 36,1 százalékát viselte – derül ki Fekete Tibor gyógyszerpiaci szakértő elemzéséből.

A lakosság gyógyszerkiadásának szerkezete is kényszerűen megváltozott az elmúlt években. 1998-ban a költések még nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a vényköteles és a recept nélkül megvásárolható készítmények között. Az arány 2012-ben már 59:41 volt, 2013-ra pedig 60:40-re változott. Tavaly a patikákban hagyott forintok 58 százaléka ment el orvos által felírt receptek térítési díjaira.

A recept nélkül kapható orvosságok körében ezzel együtt 10,6 százalékos fogyasztásnövekedést mértek: a szektor részaránya 2008 óta folyamatosan bővül, a nem vényköteles készítmények piaci részesedése dobozban kifejezve a 2011-es 16 százalékról 2014-re 29,5 százalékára emelkedett.
Fekete Tibor adataiból az is kiderül, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek átlagos fogyasztói ára 2014-ben 1990 forint volt dobozonként, 2,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A vény nélkül vásárolt gyógyszerekért dobozonként átlag 1414 forintot kellett fizetni tavaly, míg 2013-ban 1322 forintot.

2014-ben az egy főre jutó fogyasztás (310 forintos euró árfolyamon számolva) 195 euró volt, a csak vényköteles készítmények körében 155 euró. Ez messze elmarad az EU-országok átlagos egy főre jutó fogyasztásától, ami már több, mint tíz évvel ezelőtt is 250 euró volt, miközben az átlagos egészségügyi állapot nálunk messze rosszabb az unióban tapasztaltnál – hangsúlyozza a szakértő. Fekete Tibor arra is felhívja a figyelmet: ha a kormány tartja magát ahhoz a tervéhez, hogy nem növeli a lakossági gyógyszerterheket, akkor legalább 320 milliárd forintra kellene növelni a gyógyszerkasszát, tekintettel a gyógyszerpiac természetes bővülésére, ami többek között az átlagéletkor emelkedéséből, a szűrővizsgálatokon résztvevők számának növekedéséből, az új készítmények megjelenéséből fakad. Ezzel szemben az idei tervben 240 milliárd szerepel, 56 milliárdos céltartalék mellett.

A lakossági kiadások növekedéséhez nem csupán a gyógyszerkasszából finanszírozott orvosságok arányának csökkenése vezetett, hanem az is hozzájárult, hogy folyamatosan csökken a rászorulók gyógyszerkiadásaihoz adott költségvetési támogatás. Az ezredfordulón még csaknem félmillióan rendelkeztek közgyógyellátási igazolvánnyal, 2013 végén viszont már kevesebb, mint 281 ezren a KSH adatai szerint. Eközben a 16 évesnél idősebb lakosság 36,9 százalékának van valamilyen tartós vagy krónikus egészségi problémája. A támogatás összege évek óta nem emelkedett: havi legfeljebb 12 ezer forint fejenként, igaz, legalább az igazolvánnyal kiváltható orvosságok listáját korszerűsítették.

A legtöbbet gyógyszerre költünk saját zsebből

Az összes egészségügyi kiadás 29 százalékát fizetik saját zsebből a magyarok. Az OECD legutóbbi összesítése szerint a lakossági egészségügyi kiadásokon belül a legmagasabb arányt, 52 százalékot gyógyszerköltségek képviselik. A KSH adatai szerint 2013-ról 2014-re 2995 forintról 3180 forintra emelkedett az egy főre jutó egészségügyi kiadás, itt a gyógyszerköltéseket azonban nem részletezik.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.