BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újra csökkennek a gyógyszerárak januártól

Harminchárom gyógyszer ára átlagosan hét százalékkal csökken januártól. Az orvosságok árát letörő vaklicit szabályai jövőre ugyanakkor várhatóan módosulnak, mert bár a tb és a betegek is jól járnak ezzel, az árverseny miatt több termékcsoportban is csak egy támogatott gyógyszer maradt, ami veszélyezteti a betegbiztonságot.

Fájdalomcsillapító tapaszok, infúziós oldatok, szemcsepp, antipszichotikum is található abban a harminchárom orvosságot felsoroló listában, amely a januártól hatályos árcsökkentéseket tartalmazza. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett tájékoztató szerint e készítmények árát átlagosan hét százalékkal mérsékelték gyártóik: a legkisebb árcsökkentés mindössze 0,01, míg a legnagyobb 35,96 százalékos.

A 2011-es szinthez képest mostanra már több mint 7,5 milliárd forinttal csökkentek a lakosság gyógyszerkiadásai, mivel ez idő alatt több mint kétezer gyógyszer árát mérsékelték a gyártók. Nem éppen saját akaratukból: a két évvel ezelőtt bevezetett úgynevezett vaklicit kényszeríti őket erre. Az az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ugyanis időről-időre megversenyezteti az ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozó generikus készítmények előállítóit. A cégek nem ismerik egymás ajánlatát, így vakon licitálnak. Az egészségbiztosító a legolcsóbb termék árát referenciaárnak tekinti, és ahhoz képest nyújt támogatást a hatóanyag-csoportba tartozó többi terméknek is. A vaklicitbe a leggyakrabban szedett támogatott orvosságokat – vérnyomás- és koleszterincsökkentőket, antidepresszánsokat stb. – vonták be, amit mintegy 2,5 millió beteg szed rendszeresen.

A 7,5 milliárdos összkiadás-csökkentés ezekre lebontva azt jelenti, hogy míg az egyik leggyakrabban használt gyomorsavcsökkentő gyógyszer havi adagja mintegy ezer forintba került 2010-ben, most ugyanennek a hatóanyagnak a készítményei kétszáz forintos áron kaphatók. Ugyanez a keresett vérnyomáscsökkentők esetében a nagyjából három ezer forintos ár helyett hatszáz forintos árat, míg a koleszterincsökkentőknél az átlagos 2200 forint helyett szintén átlagos 600 forintot jelentenek.

A vaklicitnek azonban több árnyoldala is van. Az egyik, hogy – amint azt nemrég Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója elmondta – az elmúlt öt vaklicit miatt húszmilliárd forinttal csökkent a gyártók bevétele. A másik, hogy ezerrel csökkent a támogatott gyógyszerek száma, és harminc olyan terápiás terület van, ahol az árcsökkentések miatt csak egyetlen támogatott gyógyszer maradt, ez pedig veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. A Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete is úgy látja, hogy a választék szűkülése a betegek érdekei ellen hat, akik anyagi terhei szerintük érezhetően nem csökkentek, viszont a támogatott orvosságok körének gyakori változásai miatt a megszokott gyógyszereiket gyakrabban kénytelenek cserélni.

Az egyesület több módosítást is javasolt a vaklicit rendszerében, amelyen immár az egészségügyi kormányzat is hajlandó enyhíteni. Legalábbis a tervezett jogszabály-módosítások szerint, amelyek nyomán kiszélesítenék a preferált ársávot, hogy abba minden hatóanyagcsoportban legalább két medicina bekerülhessen. Ez nem okoz többletkiadást az OEP-nek, viszont ha az egyik gyártó valamiért nem képes megfelelő mennyiségben szállítani, nem maradnak ellátatlanul a betegek.

Máshol is eldugják a kasszakulcsot

Öt évre szóló megállapodást kötött a brit gyógyszeriparral a gyógyszerárak szabályozására az angol egészségügyi szolgálat (NHS). E szerint az originális gyógyszerek kiadásai két évig szinten maradnak, az azt követő három évben pedig 2 százaléknál kisebb mértékben emelkednek. A gyógyszeriparral kötött megállapodás 2014. január 1-től lép életbe. Ez az első alkalom, hogy a kormány határt szabott az NHS gyógyszerköltekezésének. Idáig a gyógyszerárak minden évben 5 százalékkal növekedtek.

Németországban már 2009-ben meghozta döntés született arról, hogy egyes vényköteles, régóta forgalmazott és termék-szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek esetében a gyártóknak kötelező 16 százalékos árengedményt adniuk 2010. augusztus 1-jétől 2013. december 31-ig. Mivel a moratórium az év végén lejárt volna, annak dátumát jövő március 31-re módosították.

Németországban már 2009-ben meghozta döntés született arról, hogy egyes vényköteles, régóta forgalmazott és termék-szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek esetében a gyártóknak kötelező 16 százalékos árengedményt adniuk 2010. augusztus 1-jétől 2013. december 31-ig. Mivel a moratórium az év végén lejárt volna, annak dátumát jövő március 31-re módosították. -->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.