Végül a betegeken csattanhat
Komoly lobbizás vár a következő hetekben az egészségpénztárakra, valamint a velük kapcsolatban álló szolgáltatókra, ha meg akarják akadályozni a harmadik legnépszerűbb cafeteriaelem adójának drasztikus emelését. Mint ismeretes, a jövő évi adótörvény-javaslat szerint jelentősen nőne, 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedne e béren kívüli juttatások adóterhe.
Az eredeti előterjesztéshez már eddig is számtalan módosító indítvány érkezett, köztük a Fidesz-frakcióé, amely szerint 200 ezer forintig nem változna az adóteher, afölött pedig csak rekreációs célra lehetne szánni a juttatást. Magát a cafeteriaadóemelést azonban nem vonta vissza a kormány.
Pedig Váradi Péter, a Prémium Pénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint a változás komoly következményekkel járhat. Az OECD adatai szerint az egészségügyi összkiadásoknak már most is a 35–38 százalékát a lakosság állja. Ez évi 600–800 milliárd forintot jelent, amiből 50-55 milliárd forint legálisan, az egészségpénztárakon keresztül jut el közvetlenül az egészségügyi szolgáltatókhoz. (Zsebből a magánkiadások nagyjából 26 százalékát fizetjük, főleg hálapénzre, magánorvosra költve legalább évi 150 milliárd forintot.)
A GKI Gazdaságkutató közelmúltban közzétett felmérésére hivatkozva rámutatott: a magyarok kétharmada szerint a kormány kommunikációjával szemben fizetős az egészségügy, ugyanakkor, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, szóba sem kerülne a hálapénz.
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a 31 aktív hazai egészségpénztár több mint egymillió tagot számlál, és évente 50–55 milliárd forint bevétellel és ugyanannyi kiadással számol. Az egészségpénztári kártyájukon szereplő összeg átlagosan felét gyógyszerre költik a pénztártagok, míg 15 százalékban költenek belőle magán-egészségügyi ellátásra. Döntően fogorvosra, de, mint Váradi Péter jelezte, egyre nagyobb az igény az egyéb ellátásokra is, így mind több magánszolgáltató köt szerződést egészségpénztárakkal. A több mint tízezer, pénztárakkal szerződött egészségügyi szolgáltató nagyjából fele nyújt magánorvosi szolgáltatást, de 2000–2500 patikában is elfogadnak már EP-kártyát.
Az egészségpénztári piac meghatározó szereplőjének számító Prémium tapasztalata és felmérése szerint különösen a fővárosban és Pest megyében erőteljes a lakosság igénye arra, hogy átlátható módon, számla ellenében vehessen igénybe egészségügyi ellátást. Ennek az is oka, hogy itt az ország elmaradottabb régióinál lényegesen több a magánszolgáltató. Budapesten átlagosan majdnem 17, Pest megyében több mint 13 ezer forintot költöttek évente magánorvosra egészségpénztárakon keresztül a betegek. Ugyanez az összeg Hevesben nem érte el a 4 ezer forintot.
Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy nem csak a lakosság egyre növekvő egészségügyi kiadásainak csökkentésében, de az egészségügyi szektor kifehérítésének és az orvos-elvándorlás megállításában is fontos szerepe van az egészségpénztáraknak – hangsúlyozta Váradi Péter. Ha a munkáltatói EP-befizetések a tervezett adóemelés miatt mérséklődni fognak, az akár 25 milliárd forinttal is csökkentheti az egészségügy bevételeit. Mindez szerinte egyértelműen igazolja, hogy vissza kell vonnia a kormánynak a tervezett adóemelést.
