Egyre többeket kölcsönöznek - A NAV az idén is fokozottan figyel
Az utóbbi években több, részben illegális munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégre is lecsapott a NAV és a rendőrség. Az illegális foglalkoztatás elkerülése érdekében az adóhatóság évek óta, így az idén is kiemelt figyelmet fordít ezekre a cégekre, de az alkalmazottaikat ilyen társaságon keresztül foglalkoztató vállalkozásokra is.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők száma országos szinten már megközelíti az ezret. Hoffmann Gábor Csaba, az EU-csoport munkajogi és HR-vezetője szerint ezeknek a regisztrált vállalkozásoknak elemi érdekük az átlátható működés. Gond azokkal a főleg külföldi „garázscégekkel” van, amelyek ügyfelei is komoly kockázatoknak teszik ki magukat azzal, hogy elhiszik, munkaerő-kölcsönzőn keresztül olcsóbb lehet a foglalkoztatás. „Ez egy értéknövelt szolgáltatás, amelyben a munkavállalókkal kapcsolatos szinte valamennyi adminisztráció a kölcsönzőt terheli. Emellett a dolgozótól is egyszerűbben és gyorsabban megválhat” – mondja a szakember. Hozzátéve: aki csak költséget szeretne csökkenteni, annak mérlegelnie kell, hogy a fekete foglalkoztatás minden negatív következménye - a súlyos munkaügyi bírság mellett az adóhatósági elmarasztalás, az elmaradt adók, járulékok, az ezekhez kapcsolódó bírságok és késedelmi kamatok – is mind a kölcsönvevőt terhelik.
Mindezt már csak azért is érdemes szem előtt tartani, mert míg a gazdasági válság idején a cégek elsősorban a saját dolgozóik megtartására összpontosítottak, a Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség (MMOSZ) szerint 2013-ban már tíz százalékot meghaladó mértékben nőtt a kölcsönzött munkaerő igénybe vétele. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy - elsősorban a betanított munkakörökben - megnőtt az időszakos, akar 1-3 hónapos foglalkoztatás is, míg korábban inkább a fél-1 éves foglalkoztatási ciklus volt e területen a jellemző – mondta a Világgazdaságnak Dénes Rajmund, az MMOSZ elnöke.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2007-es szinthez képest 2012-re megduplázódott, 17,9 ezerről 35 ezerre nőtt a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalók száma. Ez ugyan még legfeljebb egynegyede-egyharmada a nyugat-európai országokban jellemző mértéknek, de a trend egyértelmű: a KSH adatai szerint nem csak volumenében, de az összes foglalkoztatott arányában is növekszik az ilyen formában foglalkoztatottak száma Magyarországon.
Ez a Magyarországon hivatalosan 2001-jétől létező atipikus foglalkoztatási forma különösen kedvelt a kékgalléros munkakörökben: az MMOSZ szerint az összes kölcsönzött dolgozók majdnem 70 százaléka betanított vagy szakmunkás. A fennmaradó több mint 30 százalék főként a service és call centerekben dolgozik, ám felsőfokú végzettségű és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, különösen a gyártás, a kereskedelem, a logisztika és a pénzügy.
Az áfa-szabályok módosítását kérik
Ellehetetleníthetik a munkaerő-kölcsönzőket az év közepén életbe lépő új áfa-szabályok a területén tevékenykedő, csaknem százezer embernek munkát adó négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet szerint. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége ezért az intézkedés visszavonását, de legalább e szolgáltatói kör mentesítését kéri az új szabályozás alól a kormánytól.
