A villanyautókat is várják majd a Lukoil-kutak

További hazai terjeszkedésre készül a 74 magyarországi és 19 szlovákiai benzinkút tulajdonosa, a Norm Benzinkút Kft. A bővülés a nagy márkanévhez nem tartozó, úgynevezett fehér kutak rovására történne. Tulajdonosi döntés még nincs, tudtuk meg Geszti Lászlótól, a társaság ügyvezető igazgatójától. Magyarországon több mint 600 fehér kút működik, összesen pedig közel 1700. A különbözetet adó színes, ismert márkák tulajdonosai alkotják a Magyar Ásványolaj Szövetség tagságát. Köztük az említett cég hazai leányvállalata, a Normbenz Magyarország Kft. a negyedik legnagyobb a Mol, a Shell és az OMV után.

A cég a Lukoiltól 2014-ben vásárolt benzinkutakat üzemelteti, de az orosz olajóriástól eltérő üzletpoltika szerint. Költségcsökkentésekkel, tőkeinjekciókkal és a diszkontárazással való szakítással mára önfenntartóvá tette a hálózatait. Árképzését persze befolyásolja, hogy sok helyütt az egymás szomszédságában működő töltőállomások a riválisokéhoz igazítják tarifáikat, illetve, hogy a hazai árakat alapvetően a piacvezető társaságok határozzák meg. A Normbenz nem kínál ugyan 98-as benzint, de a két hálózat átvételekor megjelent prémium termékekkel. 2016-tól a normál üzemanyagai is prémium adalékot kaptak, áremelés nélkül. A cég épp most épít egy keverőüzemet a dunaföldvári logisztikai telepén, hogy maga állíthassa elő az adalékolt termékeit. Két hálózata az idén várhatóan nyereséges lesz, cashflow-termelő képessége 2,5-3 milliárd forint lehet. A Normbenz Magyarország Kft. adózott ereménye 2014-ben még -2,3 milliárd forint volt, 2015-ben viszont már 123 millió forintos pozitívba váltott.   

Töltőállomásai 2020-ig még mindenképpen használhatják a Lukoil nevet, ami Geszti László szerint egyedülálló gesztus az orosz márkatulajdonos részéről. Ezt az erről szóló megállapodáson túl az orosz társaság olajtermékeinek a használata is indokolja. A Normbenz jövőre újít: egyik budapesti egységnél és az M3-as autópálya melletti kútpárjánál kísérletképpen üzembe helyez három elektromosautó-gyorstöltőt. Geszti László elmondta, hogy egy ilyen beruházásnál nem a berendezések 5–25 millió forintos ára a fő tétel, hanem az áramhálózatra való rácsatlakozás. Egyelőre probléma, hogy a gyorstöltők sem elég gyorsak, és nem tudni, hogy milyen lesz az elektromos és a hibrid járműveknek eladható áram árának szabályozása. A tesztüzemben a töltők használata ingyenes lesz.

A társaság, egyelőre szintén csak tesztként, automata tankolást is kínál majd egy nagy forgalmú, budapesti állomásán. E téren óvatosságra intheti, hogy a hazai autósok szívesebben fizetnek az üzemanyagért a shopokban, igaz, a nemzetközi tendencia az alkalmazottak nélküli tankolás irányába halad. Végül a még kizárólag saját alkalmazottakkal dolgozó Normbenz családi vállalkozásba adná azt a 16-17 kisebb töltőállomását, amelyeknél az új modell mindkét fél számára gazdaságosabb működést ígér. A Normbenz Magyarország belső tőkeszerkezetét nemrég átstrukturálták a cégtörvénynek való megfelelés miatt. A végrehajtott tranzakció egy pénzmozgással nem járó technikai ügylet volt, és nem befolyásolja a csoport tőkeerejét.