Állami alappal járulnának hozzá energetikai beruházásokhoz
Megoldást kínálna az épületenergetikai beruházásra készülő, de forráshiányos háztartások, közintézmények és kkv-k számára az a Hazai Hatékonyság néven előkészített program, amelynek kidolgozói – öt magyarországi építőipari és energetikai szervezet – a terveit már elküldte az illetékes döntéshozóknak. Meglátásuk szerint egyetlen, állami irányítású alapba kellene terelni a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus alatt e célra felhasználható támogatásokat, bankhiteleket. Összesen 1260 milliárd forint állhatna rendelkezésre – részben vissza nem térítendő támogatásként – úgy, hogy abban a Magyarország által lehívható teljes összegnek 6,7 százalékát, azaz 420 milliárd forintot kellene igénybe venni, a keret további 66 százaléka piaci (kereskedelmi banki) hitel lenne.
A hitelt a beruházók az elért megtakarításokból fizetnék vissza, hangzott el az erről tartott sajtótájékoztatón. Fontos lenne, hogy a projektekhez ne kelljen önerőt felmutatni – hiszen erre kevesen képesek –, a bankok hitelezői kedvét pedig a beruházás mögötti állami garanciavállalás is segítené.
Az előterjesztők (a MEHI, a MÉÁSZ, a MEPS, a MÉSZ és a HuGBC) úgy számolnak, hogy a program segítségével 2020-ig évi 40 ezer (összesen tehát 280 ezer) lakás épületenergetikai felújítása végezhető el. Épületeik felújításának és tevékenységük magasabb energetikai hatékonyságának köszönhetően nő a kkv-k versenyképessége, emellett csökken a korszerűsítésen átesett minden résztvevő energiaköltsége. Utóbbi a teljes időszak alatt mintegy 100 milliárd forint megtakarítást jelent.
A beruházások révén körülbelül évi 70 milliárd forinttal emelkedhet a költségvetés többlete, összesen 40 ezer új munkahely létesülhet, és évi 4 százalékkal csökkenhet az ország gázimportja.
