Bajban a távhőkoncessziós cégek

Visszaadhatják a távhőkoncessziót azon társaságok az önkormányzatoknak, amelyek januártól nem tudják kigazdálkodni a tőlük elvárt, 10 százalékos árcsökkentést, a többiek pedig fejlesztéseik visszafogására kényszerülhetnek. Bár a kormány szerint a csökkentést a multik nyeresége terhére kellene megvalósítani, a hazai távhőszolgáltatásban nemigen vannak multik. A távhőpiac harmadát lefedő Főtáv önkormányzati kézben van, ahogyan több nagyváros távhőszolgáltatója is. A Főtáv vezérigazgatója, egyben a szakmai szövetség elnöke, Fekete Csaba lapunk múlt pénteki számában azt mondta, hogy az árcsökkentést a hőoldali támogatás növelésével kellene ellensúlyozni.

Van arra is példa a hazai távfűtésben, hogy egy piaci szereplő a saját eszközeivel szolgáltatja a hőt, a legjellemzőbb azonban az 95 érintett településen, hogy a fűtőrendszerek önkormányzati tulajdonban vannak, a hőszolgáltatást pedig kisebb-nagyobb, de inkább kisebb cégek végzik, koncesszióban. Még a nagyobbakra – például a Dalkia Energia Zrt.-re is az jellemző –, hogy teljes tevékenységében is csak a kisebb szeletet képviseli a lakossági távhőszolgáltatás.

A Dalkia tíz városban szolgáltat hőt 11 ezer háztartásnak, hőtermelőként pedig további 56 ezret lát el, például Pécsett. A napokban Tatán írt alá koncessziós szerződést 1800 lakás és 100 közületi fogyasztó ellátásáról. A város távfűtését hamarosan a cég ügyfélszolgálati és felügyeleti rendszereibe integrálják.

A társaság kommunikációs vezetője, Asztalos Andrea a januártól hatályos távhőárcsökkentés hatásáról a rendelet megszületése előtt nem kívánt nyilatkozni lapunknak, de hangsúlyozta: a Dalkia stratégiai, tehát fejlesztendő területnek tekinti a távfűtést, jelen helyzetben azonban nem láthatók a szabályozás hatásai.

Még kellemetlenebb helyzetbe kerülhet a mezőhegyesi távfűtés koncessziójával rendelkező AERD Zrt., amely arra is kényszerülhet, hogy visszaadja a a koncessziót, holott Makra József, a társaság tulajdonosa szerint a koncessziós megállapodások megfelelő körülmények között számos kisváros távhőrendszerét megmenthetnék. A vállalat szeptemberben kötött 35 éves szerződést a 230 mezőhegyesi lakást és három közintézményt ellátó távhőrendszer üzemeltetésére. A társaság egy 100 millió forintos beruházással kívánná megoldani, hogy minden, általa ellátott lakásnak külön hővezetéke legyen.

Így a 60-70 nem fizető háztartás rábírható a számlák rendezésére. A potyautasok kizárásával és a levált lakásokvisszacsábításával az AERD 5-10 év alatt nullszaldóssá tehetné a tevékenységet. A nyereségesség érdekében viszont szüksége lenne arra, hogy uniós pályázati forrás bevonásával, mintegy 600 millió forintból faaprítékúra cseréljék a város ma még gázalapú hőtermelést. Lehet azonban, hogy az AERD helyett a bankok fognak dönteni: nem adnak hitelt olyan beruházásokra, amelyeknek a bevezetendő, új szabályozásban nem látszik a megtérülése.