Energia ügy - Össze kell fognia a V4-eknek

Abból, hogy az uniós célkitűzések az üvegházhatású gázok (ühg) kibocsátásának csökkentését tartják szem előtt, egyenesen következik a megújuló energiák felhasználásának előretörése és a szénerőművek fekete báránnyá válása. A nukleáris termelés nőhet, de – a fukusimai baleset óta – fokozni kell a létesítmények biztonságát, és a gázüzemű erőművek ellen pedig csak ellátásbiztonsági és geopolitikai aggályok szólnak.

A visegrádi országok tegnapi budapesti energiakonferenciáján több előadó is felhívta a figyelmet, hogy az adott országok ideális energiamixét erősen befolyásolják a helyi ásványianyag-adottságok, az erőmű-beruházások költségei, az importfüggés alakulása is.
A Magyar Mérnök Kamara rendezvényén Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára is leszögezte:

„A megújuló energia nem válthatja fel, de nem is helyettesítheti a többi energiahordozót az uniós kibocsátáscsökkentési célok elérésekor. A zöldenergia nagyarányú felhasználása nehezen kezelhető feladatokat jelent a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetése és a folyamatos energiaellátás szempontjából. Magyarországon a kézenfekvő megoldás a tiszta és megbízható nukleáris energia további használata.”
Nagy Sándor, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese ismertette a két tervezett paksi blokkoknak a meglévőknél kedvezőbb paramétereit. utóbbiak ecsetelésére már csak azért is szükség volt, mert előzőleg Vojuczki Péter bányamérnök komoly érveket hozott fel a szénalapú áramtermelés hazai felélesztése mellett, egyben kételyeket ébresztve az atomerőművekkel kapcsolatban.

A világ áramtermelésében ma is 40 százalék a szén súlya, jelentős a többi visegrádi országban is. (A svájci EFT épp most épít egy észak-boszniai ligniterőművet, 350 millió eurós kínai fejlesztési banki hitelből – a szerk.) Egy korszerű szénerőmű építése szerinte fajlagosan olcsó, szén-dioxid-kibocsátása pedig a vertikum egészét figyelembe véve nem nagyobb más erőművekénél. A saját szén felhasználása csökkenti az ország energiaimport-függését is.

Ez utóbbiban amúgy is rosszak egész Európa kilátásai. Az Atlantic Council várakozása szerint 2030-ba 67 százalékban függünk majd az energiahordozó-importtól, a 2010-es arány 56 százalék volt. Stróbl Alajos rendszerirányítási főmérnök viszont nem érvelhetett egyetlen erőműtípus mellett sem: mint rámutatott, e beruházások majd fajlagosan sokkal többe kerülnek, mint amennyiért ma áramot lehet eladni. Ráadásul a potenciális beruházók tartanak a politikai bizonytalanságtól, az áram árának alakulásától, féltik befektetésük biztonságát, és más aggályaik is vannak. Most főleg gáz- és megújulóalapú erőművek épülnek a visegrádi országokban, de küszöbön a szénerőművek létesítése, majd az elaggott atomerőművek cseréje következik.

Még egy szakasz

Az év végére elkészül a szlovák–lengyel gázvezeték megvalósíthatósági tanulmánya, jelentette be Alena Zakova, a szlovákiai gazdasági minisztérium főosztályvezetője. A majdani csőszakaszon a lengyelországi gázvezetékhálózaton keresztül a Balti-tengeren épülő LNG-terminálhoz ígér összeköttetést dél felé, a most épülő magyar–szlovák csövön, illetve a hazai és a horvátországi vezetékrendszeren keresztül pedig a várhatóan 2017-re elkészülő, krk-szigeti terminálhoz. Szlovákia 98 százalékban függ a gázimporttól, és 68 százalékban a szénimporttól.