Fejlesztene a Prinzhorn

Az idei lesz az első igazán sikeres év Magyarországon az Prinzhorn csoport számára, amely 2009-ben elég rosszul időzítve, a válság kibontakozásakor adta át a Dunaújvárosban a 220 millió euróból épített papírgyárát egyik itteni cége, a Hamburger Hungária telephelyén.

A gyár évi 500 ezer tonna kapacitású gépsorának üzembe helyezésével egyidejűleg leállították a Prinzhorn egyik ausztriai, évi 100 ezer tonna kapacitású papírgyárát.
„Amikor a privatizáció éveiben megjelentünk Magyarországon, nem volt itt sem szervezett hulladék-papír gyűjtés, sem újrahasznosítás. A papírgyártás- és csomagolás műszaki színvonala alacsony volt, a tejet műanyag zacskóban árulták és barna hullámpapírlemez dobozokban szállították” – sorolta a megtelepedés körülményeit a Világgazdaságnak a csoport új vezérigazgatója, Cord Prinzhorn. Magyarországon az osztrák csoport szervezte meg a használt papír országos méretű összegyűjtését, és indította meg a hulladék-alapú csomagoló-anyaggyártást. Az elmúlt két évben komoly fejlesztéseket hajtott végre nyíregyházi és csepeli üzemében, amelyekre 2014-2015-ben újabb 5,4 millió eurót szán, három év múlva pedig átadna egy 150 millió euróból épülő, biomassza-alapú, kombinált ciklusú erőművet is.
Az erőmű 158 megawattos teljesítményéből 41 megawattnyi lenne az áram-teljesítmény, a többi a papír szárításához szükséges hő. Beruházási döntés még nincs, sok múlik a helyi piac majdani alakulásán. A projekt finanszírozását Ausztriából kell majd megszervezni, mert a vezérigazgató szerint a magyarországi bankok nem bíznak annyira az itteni projektekben, hogy azokhoz pénzt is adjanak.
A tulajdonos optimista a csoport az európai piacait illetően, főként a nagyobb haszonrést ígérő Németországban jók a kilátások. A verseny az innovációra összpontosul: a vevők egyre nagyobb szilárdságú, teherbíró-képességű és olcsóbb termékeket várnak. Erre reagálva jelentős műszaki fejlesztéssel fejlesztették ki a csoportnál az említett tejeszacskó csomagolást felváltó, kevert kartonból készülő, újrahasznosítható, többszínű nyomtatást lehetővé tevő „twin dobozt”, vagy (tízéves munkával) a korábbinál akár 30 százalékkal könnyebb, de az árut garantáltan megóvó tálcákat az agrár- és élelmiszer-ipari termékek szállíttatóinak. Magyarországon van Prinzhornnak az úgynevezett könnyű termékek előállító kompetencia központja. Ez azért is kiemelendő, mert Cord Prinzhorn szerint nem az alacsony munkabér csábította a csoportot Magyarországra – a papírgyártás élőmunka-igénye amúgy is alacsony –, hanem a viszonylag jól képzett munkaerő, a jó mérnökök, az elérhető hatékonyság és az ország jó földrajzi fekvése. (A papírt legfeljebb 500 kilométerre éri meg szállítani, a csomagoló-anyagokat is legfeljebb 1500 kilométerig.)
Ma már arról folynak a tárgyalások, hogy a Prinzhorn csoport magyarországi cégei is kormány stratégiai partnerévé váljanak.

Nem kell elherdálni

Cord Prinzhorn úgy látja, hogy egy magyarországi beruházás akkor jut biztosan hitelhez, ha olyan nemzetközi csoporthoz tartozik, amely gondoskodni tud a fejlesztés pénzügyi hátteréről. Pénz persze itt is van, legalábbis a csoport cégeinél. A Prinzhorn család értékrendje szerint ugyanis a profitot nem elkölteni, hanem további értékteremtésre kell használni. „ Ha kivettük volna a nyereséget, 15 év alatt nem növelhettük volna a papírgyártásunkat évi 500 ezer tonnáról 1,7 millió tonnára” – magyarázza a vezérigazgató, aki e poszton a csoportot addig irányító, de visszavonuló édesapját váltotta.