BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiesett szélerőműcégek

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Számos szélenergia-társaság engedélyét vonta meg a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal, mert a cégek nem építették meg a vállalt határidőre a kiserőműveiket. Átvételi kvóta nélkül nem is lesz új széltorony, kvótát pedig nem osztanak

A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) visszavonta kilenc szélerőmű társaság 2018-2020-ig szóló engedélyét. Az ok, hogy a társaságok nem építették fel szélerőműveiket az engedélyben megadott határidőre, a beruházást még csak el sem kezdték, és nem kérték az építkezés befejezésére adott határidő meghosszabbítását sem. Ilyen esetekre az áramtörvény az engedély megvonását írja elő. Mivel ezek a MEKH indoklása szerint ezek a szélerőművek szigetüzemben, az országos villamos energia hálózattól függetlenül működtek volna, nélkülük nem sérül az ország áramellátásának biztonsága.

A projektek elmaradása annak alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy a mai, alacsony áramárak és a vevők jó importlehetőségei mellett nem éri meg piaci alapon kapacitást létesíteni. Csakhogy a terv nem a szigetüzem volt, hanem az volt, hogy a megtermelt áramot a kötelező átvételi rendszeren keresztül (KÁT), támogatott áron értékesítsék. A társaságok arra készültek, hogy majd pályáznak a MEKH jogelődje, a Magyar Energia Hivatal (MEH) által szélenergia kapacitások létesítésére kiírt pályázaton, a győzteseket pedig a MEKH befogadja a KÁT-rendszerbe, adott termelési kvótanagyság mellett.

Majdnem ez is történt. A MEH 2009. augusztusa végén 410 megawatt szélerőművi kapacitásra írt ki pályázatot, annyira, amennyinek az áramára a Mavir Zrt. biztonsággal vállalkozhatott. Szakmai vélemények szerint a Mavir ennél több időjárásfüggő, vagyis nem tervezhető ütemben érkező áramot is tud kezelni. A MEH-től kapott jogosultság nélkül éppen a termelés kiszámíthatatlansága miatt senki nem csatlakoztathatja a szélerőművét a közcélú villamosenergia-hálózatra. A tenderen indult 68 pályázó együtt 2010. március 1-ig 1175,75 megawattnyi kapacitás létesítésére készült, vagyis a felkínált mennyiség közel háromszorosára.

Ám néhány nappal az eredményhirdetés előtt – és az időközben történt kormányváltás után – a nemzeti fejlesztési miniszter úgy módosította a pályázat feltételeit, amelynek alapján szakmai körök rögtön jelezték, hogy a pályázat érvénytelen lesz. A MEH vissza is vonta a pályázatot. Így viszont már nem érte meg, vagy túl kockázatos lett volna felállítani a széltornyokat. (Azóta sem írtak ki új tendert, sőt, az áramtörvényből egyelőre az sem derül ki, hogy kinek a feladata a kiírás és a lebonyolítás.)

A tender visszavonás miatt a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) akkori közleménye szerint közel 200 milliárd forint beruházás maradt el. Megvalósulásuk esetén a szélenergia árának támogatása ugyan 0,23 forinttal növelte volna az áram kilowattóránkénti végfelhasználói árát, de évi 630 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását is eredményezte volna.

Önmagában életképtelen a széltorony

A kilenc cégből négy a Lavimax Kft-hez, három a Nesttához tartozik, egy felszámolás alatt áll, egy pedig egy más üzletekben is érdekelt magánszemélyé. Az utóbbi mögött álló Molnár Ferenc egyértelműen a széltender visszavonásával magyarázta lapunknak, hogy cége nem építette meg a széltornyot. A kilenc társaságtól, valamint a tavaly hasonlótól megvont engedélyek együtt 25,6 megawatt kapacitást képviselnek.

Dudok Ádámtól, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy azok a szélerőművek mind megépültek, amelyek a 2006-ban 330 megawattra kiírt tenderen jutottak kvótához.

Dudok Ádámtól, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy azok a szélerőművek mind megépültek, amelyek a 2006-ban 330 megawattra kiírt tenderen jutottak kvótához. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.