Kiesett szélerőműcégek
A projektek elmaradása annak alapján kézenfekvőnek tűnik, hogy a mai, alacsony áramárak és a vevők jó importlehetőségei mellett nem éri meg piaci alapon kapacitást létesíteni. Csakhogy a terv nem a szigetüzem volt, hanem az volt, hogy a megtermelt áramot a kötelező átvételi rendszeren keresztül (KÁT), támogatott áron értékesítsék. A társaságok arra készültek, hogy majd pályáznak a MEKH jogelődje, a Magyar Energia Hivatal (MEH) által szélenergia kapacitások létesítésére kiírt pályázaton, a győzteseket pedig a MEKH befogadja a KÁT-rendszerbe, adott termelési kvótanagyság mellett.
Majdnem ez is történt. A MEH 2009. augusztusa végén 410 megawatt szélerőművi kapacitásra írt ki pályázatot, annyira, amennyinek az áramára a Mavir Zrt. biztonsággal vállalkozhatott. Szakmai vélemények szerint a Mavir ennél több időjárásfüggő, vagyis nem tervezhető ütemben érkező áramot is tud kezelni. A MEH-től kapott jogosultság nélkül éppen a termelés kiszámíthatatlansága miatt senki nem csatlakoztathatja a szélerőművét a közcélú villamosenergia-hálózatra. A tenderen indult 68 pályázó együtt 2010. március 1-ig 1175,75 megawattnyi kapacitás létesítésére készült, vagyis a felkínált mennyiség közel háromszorosára.
Ám néhány nappal az eredményhirdetés előtt – és az időközben történt kormányváltás után – a nemzeti fejlesztési miniszter úgy módosította a pályázat feltételeit, amelynek alapján szakmai körök rögtön jelezték, hogy a pályázat érvénytelen lesz. A MEH vissza is vonta a pályázatot. Így viszont már nem érte meg, vagy túl kockázatos lett volna felállítani a széltornyokat. (Azóta sem írtak ki új tendert, sőt, az áramtörvényből egyelőre az sem derül ki, hogy kinek a feladata a kiírás és a lebonyolítás.)
A tender visszavonás miatt a Magyar Szélenergia Társaság (MSZT) akkori közleménye szerint közel 200 milliárd forint beruházás maradt el. Megvalósulásuk esetén a szélenergia árának támogatása ugyan 0,23 forinttal növelte volna az áram kilowattóránkénti végfelhasználói árát, de évi 630 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását is eredményezte volna.
Önmagában életképtelen a széltorony
A kilenc cégből négy a Lavimax Kft-hez, három a Nesttához tartozik, egy felszámolás alatt áll, egy pedig egy más üzletekben is érdekelt magánszemélyé. Az utóbbi mögött álló Molnár Ferenc egyértelműen a széltender visszavonásával magyarázta lapunknak, hogy cége nem építette meg a széltornyot. A kilenc társaságtól, valamint a tavaly hasonlótól megvont engedélyek együtt 25,6 megawatt kapacitást képviselnek.Dudok Ádámtól, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy azok a szélerőművek mind megépültek, amelyek a 2006-ban 330 megawattra kiírt tenderen jutottak kvótához.
Dudok Ádámtól, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy azok a szélerőművek mind megépültek, amelyek a 2006-ban 330 megawattra kiírt tenderen jutottak kvótához. -->
