Korea készül a paksi tenderre
„Erős a dél-koreai kormány azon törekvése, hogy a dél-koreai ajánlattevő nyerje meg a paksi atomerőmű bővítésére kiírandó tendert. Ha a pályázók anyagait egyenlő rangú elbánásban részesítik az elbírálás során, akkor stabil a koreai reaktorok esélye” – szögezte le a Világgazdaságnak a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövetségnek első titkára. Yoon Jiwan ezzel lapunknak arra a kérdésére válaszolt, mire alapozza a dél-koreai APR1400-as nukleáris blokk győzelmét a majdani magyarországi tenderen annak tudatában, hogy az orosz rivális termék mögött ott áll a sokéves magyar-orosz nukleáris együttműködés ugyanúgy, mint a két ország szoros gazdasági kapcsolata.
A hazai (MVM-es) szakértők műszaki, biztonsági, gazdasági, pénzügyi és más szempontok alapján öt olyan reaktort tartanak számon, amelyet befutó esélyesnek tartanak a bővítési pályázaton. Ezek mindegyike 60 évig üzemeltethető, nyomott vizes technológiájú, és terheléskövető üzemmódban is működtethető. Közéjük tartozik az említett APR1400-as is, amelyből az Egyesült Arab Emírség 2009-ben négy blokkot rendet 20 milliárd dollárért, s amellyel gyártója jelenleg finnországi, vietnámi, malajziai és kínai tenderen van versenyben, Jordániával pedig kutatási együttműködést indított.
Az MVM által kiírandó pályázaton az előzetes tájékoztatások alapján fontos szempont lesz a létesítmény fokozott nukleáris biztonsága, a pályázó által felkínált finanszírozási konstrukció, a kínálati ár, a pályázó esetleges tulajdonosi részvétele a beruházásban, de még a hazai beszállítás aránya is. Ezek kapcsán a követség első titkára elmondta lapunknak, hogy Japán közelsége miatt Dél-Koreában egyébként is kiemelt biztonságú blokkokat építenek, az ország atomerőművei sokkal biztonságosabbak a más országokban működőknél. A dél-koreai kormány figyelemmel kíséri a paksi bővítési előkészületeket, de még nem döntötte el, hogy a kis költségvetésű ország tulajdonosként is beszállna-e a beruházásba, főleg, hogy tender híján még nem ismeretesek a pontos magyar elvárások sem. Viszont, mivel a koreai gazdaság erős – tavaly a GDP-je 4 százalékkal nőtt, az államadóssága nem éri el a GDP 30 százalékát, az ország a világ hatodik legnagyobb exportőre, hitelintézeti kapcsolatai pedig kiterjedtek –, nem lesz gond jó finanszírozási konstrukciót ajánlania. (Nemrég egyébként az egyik rivális, az orosz Roszatom illetékesei is ígértek megfelelő finanszírozási megoldást, de termékük áráról nem adtak eligazítást, ahogyan most az általa képviseltről sem tudott nyilatkozni Yoon Jiwan.)
Az APR1400-as gyártója, a Kepco vezetői már kétszer tárgyaltak Dél-Koreában az MVM vezetésével, és nyitottak az érintettekkel további találkozókra. „A magyar részről elvárt 30 százalékos itteni beszállítói arány mindenképpen elérhető, sőt, ennél többet is szeretnénk” – jelentette ki Yoon Jiwan. Bevonható a kivitelezésbe a jól képzett magyar munkaerő, és az itteni mérnökök tudása is, bizonyos egységeket, berendezéseket pedig eleve célszerű helyben gyártani. A távoli Dél-Koreából csak az alkatrészek, a technológiai elemek érkeznének az atomerőműhöz, ha a Kepco nyeri a tendert. A külföldön létesített dél-koreai cégeknél, beruházásoknál egyébként a helyi munkaerőre aló minél nagyobb támaszkodás, így a budapesti Samsungnál, vagy a rácalmási Hankooknál is.
