Külföldön vagy itthon?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egy most napvilágot látott, tehát a legfrissebb műszaki és gazdaságossági szempontokkal dolgozó tanulmány szerint a hazai villamosenergia-rendszer egyre költségesebb szabályozása sürgetővé teszi valamely „gyors reagálású, flexibilis” eszköz igénybevételét. Ilyen eszköz – nemzetközi és európai példák alapján – a legnagyobb hatékonysággal egy szivattyús-tározós erőmű lehet. A helyzetértékelés készítője, Szeredi István szerint egy kilowattonként legfeljebb 950 euróból létrehozható erőmű építésébe célszerű belefogni, a legkisebb kockázatú helyszíneknek pedig a Dunakanyarban és a Zemplénben lévők ítélhetők. (Korábbi adatok szerint legalább 300 megawattos erőművet érdemes létesíteni, vagyis felső határként 285 millió euróba kerülne a beruházás.)
Külföldi helyszínek mellett „nem szólnak számottevő érvek”. Szeredi Istvánnak a GKI Energiapolitikai füzetek sorozatában megjelent írása szerint az erőmű szolgáltatásaira a piac igényt tartana, a beruházást pedig leginkább piaci alapon érdemes megvalósítani.
Megállapításai azért különösen érdekesek, mert Magyarország parlamenti elfogadásra váró energiastratégiája 2030-ig nem is tervez szivattyús-tározós erőművet. Ilyenre leghamarabb akkor lesz szükség, ha megépülnek a meglévő paksi atomerőművi blokkokat kiváltó új egységek. Ezek ugyanis néhány évig esetleg párhuzamosan működnének az általuk kiváltandókkal, vagyis ezekben az években jelentős mennyiségű többletáram keletkezik az országban. Az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés szabályozásához is szükség lehet tározós erőműre.
„Az MVM már vizsgálja a majdani beruházás szükségességét és annak lehetséges helyszíneit” – válaszolt lapunknak a legesélyesebb beruházó társaság szóvivője. Felkai György úgy véli, a jelenlegi állapot szerint kicsi az esélye, hogy az erőmű a határainkon belül épüljön meg, de még semmi nem dőlt el.
A közelmúltban Baji Csaba, az MVM elnök-vezérigazgatója azt mondta, cége elsősorban romániai helyszínben gondolkodik, májusban pedig Bencsik János államtitkár a „széles körű kölcsönös segítségnyújtásra is lehetőséget kínáló” horvátországi együttműködésről beszélt lapunknak az erőmű kapcsán. (A Kárpát Energo által a Kárpátalján tervezett tározós projektről azt mondta, nincs kellően előkészítve.)
„Az Energiapolitikai füzetek nem az aktuális energiapolitikai célok megerősítését szolgálja,
illetve nem azokkal megy szembe, hanem feldolgoz egy-egy témakört a nemzetközi tapasztalatok alapján, főként a döntéshozók számára” – reagált a fenti ellentmondásra Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója. Kutatóként azonban hozzátette: furcsa olyan időszakban külföldi helyszínben, tehát az áramimportunk növelésében gondolkodni, amikor a kormány meghirdetett célja az importfüggés csökkentése és a belföldi energiatermelés növelése, akár a költségek emelése révén is.
Emlékeztetett továbbá, hogy az eddigi vizsgálatok alapján Magyarországon számos helyszín megfelel ezen erőműtípus nemzetközi gazdaságossági követelményeinek. Mi szólna akkor a külföldi megvalósítás mellett? Mellesleg gáztárolóink is a határainkon belül vannak.
„A jelenlegi árampiaci helyzet egy ilyen erőmű létesítését sürgeti” – mutatott rá Hegedűs Miklós. A paksi atomerőmű például kénytelen olcsón eladni az éjszaka termelt, de belföldön eladhatatlan áramot Ausztriába, miközben a napi csúcsigények kielégítésére a zsinóráram (folyamatosan termelt) árának a háromszorosáért vesz villamos energiát a Mavir olyan erőművektől, amelyekkel erre szerződött. Önmagában az is abszurd, hogy megérheti egy erőművi blokkot akár 20 százalékos kihasználtság mellett is működtetni amiatt, mert az erőműtársaság ilyen drágán tudja eladni a villamosenergia-rendszer szabályozását szolgáló áramát. Egy tározós erőmű igénybevételével tehát csökkenteni lehetne a kiegyenlítő energia költségeit.
Szivattyús-tározós erőművek a világban
A világon az első, kereskedelmi célú szivattyús-tározós erőművet 1879-ben kezdték építeni Zürich mellett. Magyarország első ilyen létesítménye 1912-ben létesült Dobsinál, és ma is működik, igaz, mára a határainkon kívülre került. 2009-ben globálisan 127 ezer megawattnyi beépített teljesítmény működött, ez körülbelül 350 erőművet jelent.A 2014-re várt beépített teljesítmény 203 ezer megawatt. Jelenleg Litvániában folyik a Kruonis erőmű bővítése, Szlovéniában átadták a Avcét, és készül a Kozjak. Európában Portugáliában, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Ukrajnában és Oroszországban is újabb egységek építése, illetve modernizálása folyik. Az USA-ban 2009-ben nagy volumenű program indult szivattyús-tározós erőművek gyorsított üzemű építésére, már tart az első ütemben megvalósítandó, kéttucatnyi projekt engedélyeztetése.
Nagy ütemű fejlesztésbe fogtak Kínában, Indiában, Japánban és Dél-Afrikában is. Sok ilyen erőmű védett természeti környezetben, tájvédelmi körzetben, nemzeti parkban vagy éppen a világörökség részét képviselő területen létesülhetett a környezetet nem károsító megoldásoknak köszönhetően.
A 2014-re várt beépített teljesítmény 203 ezer megawatt. Jelenleg Litvániában folyik a Kruonis erőmű bővítése, Szlovéniában átadták a Avcét, és készül a Kozjak. Európában Portugáliában, Spanyolországban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Ukrajnában és Oroszországban is újabb egységek építése, illetve modernizálása folyik. Az USA-ban 2009-ben nagy volumenű program indult szivattyús-tározós erőművek gyorsított üzemű építésére, már tart az első ütemben megvalósítandó, kéttucatnyi projekt engedélyeztetése.
Nagy ütemű fejlesztésbe fogtak Kínában, Indiában, Japánban és Dél-Afrikában is. Sok ilyen erőmű védett természeti környezetben, tájvédelmi körzetben, nemzeti parkban vagy éppen a világörökség részét képviselő területen létesülhetett a környezetet nem károsító megoldásoknak köszönhetően.-->
