Már számolhatók a szeméttarifák
Megjelentek azok a szabályok, amelyek alapján kiszámítható, hogy a hulladékgazdálkodást koordináló szervezet (NHKV Zrt.) mekkora alapdíjat, illetve szolgáltatási díjat köteles fizetni a hulladékot begyűjtő vállalkozásoknak. Július 1-jétől ugyanis minden ilyen bevétel az NHKV-hoz fut be, és a társaságnak újra kell osztania a közszolgáltatók között. A begyűjtők kötelesek a hulladékkal hozzájuk került „haszonanyagot” annak a szervezetnek (kereskedőnek vagy újrahasznosítónak) átadni, amelyet az NHKV kijelölt nekik.
Az alapdíjat a Magyar Közlönyben olvasható miniszteri rendelet standard díjnak nevezi, és a hulladékgyűjtéshez kapcsolódó alap közszolgáltatásért ítéli meg. A szolgáltatási díj már bonyolultabb. Kalkulálását a közszolgáltatóktól elvárt, külön rendeletben részletezett adatszolgáltatás előzi meg, amelyből kiderül, hogy a szemétgyűjtő vállalkozás milyen hulladékfajtából mennyit, milyen minőségben gyűjtött be, illetve, hogy szolgáltatásának értékét mi viszi felfelé, illetve lefelé. Ez utóbbiak azok a korrekciós tényezők, amelyek már a standard díjnál is figyelembe vehetők, kiindulási értéke felfelé 70 százalékkal, lefelé 60 százalékkal módosítható. Ahol a közszolgáltatási díj a standard díjból és a szolgáltatási díjból áll, ott az előbbi tovább emelhető, legfeljebb 30 százalékkal a tényleges és a lehetséges kukaürítésből adódó arány alapján. A standard díj minden közszolgáltatási területen 2,737 forint literenként.
Negatív korrekciós tényezőt kell alkalmazni, ha a gyűjtés gyakorisága elmarad a jogszabály által előírttól; ha nem megfelelően gyűjtik a zöldhulladékot; ha kevés a csomagolási vagy a lomhulladék (ezekre minimum-előírások vannak); ha 90 százalékban nem maga végzi a gyűjtést, az előkezelést vagy az ártalmatlanítást; ha nem teljes körű az ügyfélszolgálat; és végül ha az előírtnál több hulladék kerül a lerakóba. Jó pont jár viszont minden, az előírtnál magasabb színvonalú teljesítésért. Ilyen lehet, ha a közszolgáltató ingyen ad gyűjtőzsákot, a vegyes hulladékból legalább 20 százaléknyit különít el hasznosításra, vagy az égetőműbe került hulladék legalább 30 százalékát felaprítja. A korrekciós tényezők nagyságát befolyásolja az is, hogy hány lakos él a településen, illetve, hogy mekkora a népsűrűség.
