Milyen lesz az energiamix?

A hazai energiastratégia megvalósítása az atomipar területén jól halad: a nukleáris termelés biztonságos, folyik az atomerőmű üzemidejének a meghosszabbítása, és elhárult az a veszély is, hogy megszűnne az atomenergia hivatal (OAH) függetlensége is Bencsik János, az Országgyűlés energetikai bizottságának elnöke szerint, aki a Világgazdaság energiakonferenciáján a hazai energiastratégia eddigi eredményeit értékelte. Jól alakul a gázimport diverzifikálásának előkészítése és energiakapcsolataink erősítése is: csatlakoztunk a Déli Áramlat projekthez, épül a magyar-szlovák összekötő vezeték, hamarosan közösségi tulajdonba kerül a biztonsági gáztároló, létrejött a magyar gáztőzsde, emellett elindult a térségi árampiaci összefogás is.

Megtörtént a lignit készletek újraértékelése is, ám előbb-utóbb szüksége lenne az országnak egy egységes ásványvagyon politikára.

Az erőmű-fejlesztési cselekvési terv kapcsán meghatározó, hogy a Mavir előrejelzése szerint a következő években évi 1 százalékos energiaigény növekedés várható. (Tavaly 1,2-1,3 százalékkal esett a felhasználás, és romlott a felhasználás hatékonysága is.) Az elmúlt évben nőtt az áramimport aránya, elöregedő erőműparkunk teljesítőképessége tovább romlott, az évi csúcsterhelés ideje pedig átterelődött a nyári időszakra.

Bencsik János más területekkel kevésbé volt elégedett: egyelőre nem történt érdemi intézményesített előrelépés energiahatékonyságban, és a megújuló alapú energia termelésében sem.

Kaderják Péter, a Regionális Energiakutató Központ igazgatója a hazai energiapolitika mozgástere kapcsán a gázpiacról elmondta: terület sérülékeny, az árak magasak, az orosz importnak való kitettségünk magas, gáznagykereskedelmünket pedig egy nagy szereplő uralja. A kiutat a gáz infrastruktúránk fejlesztése és egy olyan gáz nagykereskedelmi modell bevezetése jelenti, amelyben a meghatározó nagykereskedő hosszú távra legfeljebb évi 3 milliárd köbméter gázt kötne le, mellette pedig más nagykereskedők is megjelenhetnének a piacon.

Az energiatermelés terén az energiastratégia nem operál szélsőségekkel, de kérdés, mi lesz az általa megcélzott, atom-szén-zöld elképzelés megvalósításával. A csökkenő európai áramárak miatt a tervezett erőművi mix uniós szinten is probléma, olyannyira, hogy már felmerült: a zöldenergia támogatása után talán az atomerőműveket, és a sok helyen már leállított gázüzemű erőműveket kellene helyzetbe.

Az energia-hatékonyságon belül Kaderják Péter szerint az épületenergetika a legígéretesebb. A szabályozott árakról a szakember elmondta, hogy az EU huszonhét országából tizenkilencben van hatósági lakossági energiaár, a szám pedig 20-ra nő Horvátország várható csatlakozásával. Igaz viszont, hogy ez a megoldás nem kompatibilis az uniós jogrenddel, vagyis szakítani kellene vele. E téren az érintett kormányok ragaszkodnak a gyakorlatukhoz, az Európai bizottság pedig vesztésre áll.

Nem fér bele minden zöldáram a KÁT-ba

Január 1-től változik a kötelező átvétel rendje: az átvevőnek (Mavirnak) nem lesz kötelező a rendszerben előállított, teljes mennyiséget átvennie, csak egy zsinór mennyiséget, jelentette be Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) főosztályvezetője. A zsinór fölötti mennyiséget a Mavir a tőzsdén eladja. Az új modellben könnyebbség lesz a termelőnek az eddigi egy hónap helyett csak egy nappal előre jeleznie a z átadandó villamos energia mennyiségét. Még jobban jár a Mavir: évente 5-6 milliárd forint takaríthat meg azzal, hogy az új rendszerben kevesebb kiegyenlítő villamos energiát kell vásárolnia. Tóth Tamás szerint a hivatal előtt álló fő kihívások egyrészt az uniós feladatokból, másrészt a hivatal kibővült tevékenyéségből fakadnak, illetve például a kapcsolt termelés megsegítéséből.