Napokon belül nyílik a gáztőzsde

Az ország egészében, sőt, a határokon és – együttműködések továbbfejlesztéseként – külföldön is lesznek jövőre új projektjei a hazai villamos energia rendszer irányítójának, a Mavir Zrt-nek. A beruházások egy része, vagy annak előkészítése már az idén elindult. Sor kerül majd meglévő létesítmények felújítására, bővítésére, de lesz olyan feladat is, amely 2013-ban indul, majdnem a nulláról.

Négy fő, alállomásokkal kapcsolatos munka 2012-es előkészítéséről, illetve megkezdéséről beszélt Bertalan Zsolt vezérigazgató cége minapi évzáró beszélgetésén: a debreceniről, a Dunamenti erőmű területén lévőről, a gödöllőiről és a perkátairól (Dunaújváros). Ezek közül 2013-ban a Dunamenti létesítmény (220/120 kV) felújítását, és a debreceni (400/120 kV) építését jövőre be is kell fejezni. Az idén lezárult egy nagy vezeték-építés is: Martonvásár és Bicske között létesített a társaság egy 400 kilovoltos távvezetéket, jövőre pedig a hasonló feszültségű, Sajóinvánka és Rimaszombat, valamint a Gönyű és Bős közötti határkeresztező összeköttetések létesítését fogja előkészíteni. A felsoroltak azokat a műszaki feltételeket bővítik ki, amelyekre a hazai nagyfeszültségű villamos energia szállítás színvonalának emelése, és áram-külkereskedelmünk kibővítése miatt van szükség.

Közös még az előbbiekben, hogy a Mavir számára rutin, az egyedi problémák megoldása miatt mégis gyakran kihívást jelentő feladatokról van szó. Rutin – ám költséges – feladat a rendszerirányító számára az is, hogy egyensúlyban tartsa a hazai villamos energia kínálatát és felhasználását. Bár a kilengések mérséklése érdekében az erőműtársaságoknak és a nagyfogyasztóknak (illetve az ezeket tömörítő mérlegköröknek) folyamatosan le kell adniuk termelési/felhasználási terveiket, úgynevezett menetrendjeiket, ettől azonban külső okok miatt és saját fegyelmezetlenségük folytán is el- eltérnek. A Mavir ezért 2012 januárjától megdrágította számukra az előre nem tervezett módon vásárolt/termelt energiát, vagyis anyagilag a korábbinál jobb menetrendtartásra késztette őket. Mint Bertalan Zsolt elmondta, nem eredménytelenül: 2012-ben javult a cégek menetrendtartása.

Nem késztethetők azonban „fegyelmezett működésre” az időjárásfüggő energiatermelők, ezek rendszerbe illesztéséhez a Mavirnak más eszközhöz kell folyamodnia. Sorra vette, hogy akkumulátoros áramtároló megoldásokat vethetne be az esetenként többletként jelentkező áram tartalékolására, illetve a hirtelen jövő kereslet kielégítésére. Bár korábban terítéken volt egy e célra alkalmas szivattyús-tározós erőmű építése is, a kérdés lekerült a terítékről, amikor a magyar kormány módosította a Brüsszelnek beadott, szén-dioxid kvóta kereskedelemmel kapcsolatos derogációs kérelmünket. Kivette belőle a szivattyús tározós erőmű létesítésére vonatkozó ajánlatot, helyette pedig azt ajánlotta, hogy felmérjük, milyen lehetőségeink vannak az okos energiaméréssel kapcsolatos hálózatok bevezetésére.

Ez utóbbi az energia-felhasználás csökkentésén keresztül járulna hozzá szén-dioxid kibocsátásunk mérsékléséhez. Szivattyús-tározós erőmű helyett tehát a Mavir számára az akkumulátor-építés vizsgálata. Előzetes tervei szerint egy lítium-ionos, 10 megawattos létesítmény tűnik életszerűnek, de az előkészületek még nagyon kezdeti szakaszban vannak. Viszont már felkészült a társaság az említett – s a vonatkozó kormányhatározat szerint rá testált – okos mérési feladatokra. Már „csak” a pénz hiányzik, de ez is meglesz hamarosan. Brüsszel ugyanis befogadta a derogációs kérelmet, így hamarosan visszautalhatja azt a pénzt, amit a hazai társaságok már befizettek szén-dioxid felhasználásuk után, s amelyből 37 millió euróra a kísérleti projekthez lenne szükség.

A legjelentősebb esemény mégsem a fentiek, hanem az volt a Mavir számára 2012-ben, hogy szeptember 11-én összekapcsolódott a magyar szervezett villamos energia piac (azaz a HUPX áramtőzsde) a már egy rendszerben működő, cseh és szlovák piaccal. A lépésnek köszönhetően kibővült az érintett tőzsdéken aktív cégek számára a kereskedés lehetősége. Az összekapcsolásnak is szerepe lehetett abban, hogy tovább nőtt a HUPX forgalma, ezen keresztül pedig a piac likviditása. A Mavir középtávon további piac-összekapcsolásokra készül, mégpedig a lengyelországi és a romániai áramtőzsdékkel, a végső cél pedig a nyugat-európai rendszerekkel való összekapcsolódás.

 Szintén középtávú terv, hogy a visegrádi országokkal közös klíringházat hozna létre, majd össze is olvadnak a térségi és a nyugat-európai aukciós irodák. A társaság be szeretné vezetni a napon belüli  kapacitásaukciót a magyar-horvát határmetszéken, ahogyan a napon belüli tőzsdei áramkereskedést is, és szorosabbra fonná kapcsolatait a szomszédos rendszerirányítókkal. Addig is, jövő január 2-án  törvényi kötelezettségének eleget téve – megnyitja Magyarország áramtőzsdéjét, a CEEGEX-et. Bertalan Zsolt induláskor nem számít sok tőzsdetagja (januárban 5-6 szerződést remél) és nagy forgalomra sem, de a HUPX példáján bízik abban, hogy kis idő múlva belendül a gáztőzsde is.