Nem veszünk zöldáramot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Ráadásul ennél jobban fognak nőni a költségeik, hiszen az áram végfelhasználói árában szereplő további számlaösszetevők is megnőttek azon múlt év végi rendeletek és törvénymódosítások következtében, amelyek a 10 százalékos háztartási rezsicsökkentés fedezetét voltak hivatottak megteremteni.
A megújuló alapon termelt energia költségeinek átcsoportosítása azért jelent ilyen nagy többletterhet az iparvállalatok számára, mert a zöldenergia a hagyományosnál 2,5-szer drágább, s mert az eddig megtermelt mennyiségnek az elmúlt két évben a lakosság vásárolta meg a 33-38 százalékát, mutat rá elemzésében az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF). A módosítás miatt az IEF számításai szerint a versenyszféra számára 35 százalékkal drágul meg a kötelező áramátvételi rendszeren (KÁT) keresztül beszerzett áram.
Emiatt az árszerkezetükön belül az eddigi 9,17 százalékról 11,44 százalékra nő a KÁT-os áram aránya a hőtámogatást is tartalmazó termelésszerkezet-átalakításí díjjal együtt, miközben a megújuló-alapú áramtermelés nem kap nagyobb támogatást. Ez utóbbi mellesleg a kormány súlyos adóssága: nem vezette be a január 1-jére ígért, új zöldtámogatási rendszert, és azt sem közölte, hogy elállt volna a tervtől. Ez komoly bizonytalanságot jelent az érintett vállalkozások számára.
A KÁT felár és a szakma által átlagosan 5 százalékosra várt rendszerhasználati és egyéb díjnövekedés az IEF kalkulációi szerint összesen 0,80 forinttal (0,65+0,15 forinttal) növeli meg az áram kilowattóránkénti 24 forint körüli végfelhasználói árát a versenyszféra számára. Összesen tehát már 80 millió forintos a két változás együttes hatása. Ez már elég ahhoz, hogy hiába csökken tavaly március óta a versenypiacon a villamos energia ára, ebből a hazai iparvállalatok mostantól nem érzékelhetnek semmit. Versenyképességük romlik, az árufedezet nélküli áremelkedés pedig gerjeszti az inflációt.
„Azzal, hogy a kormány kivette a lakosságot a Magyarországon megtermelt zöldenergia felhasználói közül, szembe megy az uniós gyakorlattal is” – mutatott rá lapunknak Nagy Zoltán, az IEF elnöke. A szakember szerint várhatóan bonyodalmat, azaz a felhasználó és eladó közötti vitákat fog okozni a piacon az is, hogy a kkv-k erre az évre fixáras áramvásárlási szerződéseket kötöttek. A kereskedők feltehetően igyekszenek majd vevőikre hárítani a jogszabályváltozás okozta többletköltségeiket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleménye kiemeli, hogy a „híresztelésekkel” ellentétben nem nő a kkv-k terhe a lakossági rezsicsökkentés miatt. Ám a közlemény nem számol azzal, hogy a kkv-knek csak egy része vételez az általa megjelölt árkategóriában. Tény azonban, hogy nem ezek, hanem a közepes és nagy áramfelhasználók a döntés fő kárvallotjai.
Beindul az ellenőrzés
„Huszonkét éve nem volt rá példa, hogy egy hazai kormány csökkentse a lakossági energiaköltséget” – mondta pénteken Fónagy János, az NFM államtitkára, aki egyben a rezsicsökkentést ellenőrző, öttagú testület elnöke. Tájékoztatása szerint Magyarországon térségi és uniós összevetésben is magasak a háztartások rezsiköltségei. A kormány alapvető elvárása a lakossági díjcsökkentés maradéktalan végrehajtása.Ennek kapcsán az energiahivatalnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy a hivatal ellenőrzi az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó előírások teljesülését, és e téren nincs tudomásuk visszaélésről.
Ennek kapcsán az energiahivatalnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy a hivatal ellenőrzi az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó előírások teljesülését, és e téren nincs tudomásuk visszaélésről.-->
