Nonprofit finn atomerőmű

Minden lényeges jellemzőjében különbözik a magyarországitól az a megoldás, ahogyan a finnországi Fennovoima atomerőművet kíván építtetni. Az egyetlen közös vonás az, hogy a beruházáshoz ott is állami jóváhagyás szükséges, és eleget kell tenni a szigorú biztonsági és műszaki előírásoknak is.

A Fennovoima tender helyett egy most is folyó tárgyalássorozat lezárásaként kívánja az év végéig megbízni a Roszatomot, hogy építsen fel egy nyugat-finnországi félszigeten, Pyhäjoki (folyó és) település mellett egy 1200 megawattos, nyomott vizes atomreaktort. A tender mellőzését az orosz társaság komoly gyakorlatával, és a már sok helyen bizonyított felkészültségével magyarázta Tiina Tigerstedt, a beruházó társaság nemzetközi kommunikációjáért felelős igazgatója a Világgazdaságnak.

Válaszában nem tért ki rá, de a döntésben szerepe lehetett annak is, hogy Finnország – amely Loviisában és Olkiluotóban is működtet atomerőművet – eléggé megütötte a bokáját az Olkiluoto szigetén épülő, újabb atomerőművével, pedig ott a kivitelezőt tenderen választotta ki. Az átadás ugyanis már eddig is több évet csúszott, a költségek pedig elképesztő módon elszaladtak.

Ám egyes finn aggályok szerint még az orosz cégbe vetett bizalom ellenére is kockázatos lehet tulajdonrészt adni a Roszatom leányvállalatának, a Rusatom Overseas-nek a Hanhikivi 1 atomerőműben. A tervek 34 százalékról szólnak, de mi lesz, ha még többet szerez a Rusatom? Felvetésünkre Tiina Tigerstedt közölte, hogy a cég kisebbségi tulajdonos marad, amit majd a részvényesi megállapodás is garantál.
Míg világszerte – Magyarországon is – fontos szempont, hogy az atomerőmű-beruházásban hány százaléknyi belföldi szállítási arány lehet lehetséges, a Fennovoima kommunikációs igazgatója lapunknak sem finn elvárás szerinti, sem a Roszatom által ajánlott arányt nem jelölt meg.

Mint mondta, természetesen, Finnországban is minél nagyobb belföldi beszállítói arányt szeretnének elérni, erre jó alapot is ad a magas szintű, helyi felkészültség, de a végeredmény azon múlik, hogy a valóságban mit tudnak ajánlani a lehetséges finn beszállítók.

Finnországban magánberuházásként, piaci megfontolás szerint épülnek az atomerőművek, az állam nem ad hozzájuk egy fillért sem. Elindításukhoz azonban politikai jóváhagyás szükséges – a Hanhikivi 1 ezt már megkapta –, engedélyezésüket szigorú törvények szabályozzák Tiina Tigerstedt magyarázata szerint.

A Fennovimát finn iparvállalatok és önkormányzatok alapították, hogy függetlenedjenek az árampiac bizonytalanságaitól és az árak ingadozásától. „Az atomerőmű nem lesz nyereségérdekelt, önköltségen kapnak tőle áramot a Fennovoima tulajdonosai, részvényesi arányaik szerint” – magyarázta a kommunikációs vezető. Az Itar-TASZSZ szerint beruházás leghamarabb 2015-ben indulna, a jelenlegi tervek szerint 2024-ben adnák át, 6,5 milliárd eurós költségéből a Fennovoima 1,6 milliárdot állna, a fennmaradó részt a Roszatom finanszírozná.

Újjászerveződik a Fennovoima

Kiszáll 14 társaság a Fennovoimából az állásfoglalások most zárult összegzése szerint, mások pedig az eddiginél kisebb, illetve nagyobb szeletet szeretnének. Olyanok is vannak, akik szívesen látnának maguk között újabb tulajdonostársakat. A közeljövőben az új helyzetnek megfelelően újra fogják osztani a Fennovoimán belüli tulajdoni arányokat. Minden részvényes elhatározása feltételesnek minősül viszont, amíg le nem zárulnak a tárgyalások. A Fennovoima cégei már lekötötték az atomerőmű áramtermelésének 84 százalékát, és megerősítették, hogy a Roszatomé lehet a társaság harmada.