Ennyivel drágulhat a távhő

Október 1-jétől a távfűtési célú hőenergia 5-6 százalékos termelői árának emelését indokolják azok az adatok, amelyeket a Magyar Energia Hivatal (MEH) bekért az érintett erőműtársaságok 2011-es gazdálkodásáról, hogy javaslatot készíthessen a küszöbön álló fűtési idény hatósági tarifáira. Abból azonban, hogy a MEH elismerné a társaságok költségeinek a termelői árban érvényesíthető elemeit, nem következik feltétlenül a végfelhasználói ár emelkedése is. Utóbbinak a hődíj ugyanis csak az egyik eleme, de még a hődíjnak sem kellene nőnie, ha a hőtermelő hozzájutna a költségei fedezetéhez a neki jutó támogatásból – minderről Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A termelési támogatást a hőtermelő a tavaly nyár óta hatályos szabályozás szerint a távhőszolgáltatótól kaphatja meg, fővárosi példa szerint tehát a Budapesti Erőmű Zrt. a Főtáv Zrt.-től. A szabályozás szerint a hőtermelőnél, beruházása állapotától függően 2-4,5 százalékos nyereség keletkezhet. Csakhogy – tudtuk meg Rudolf Viktortól –, a mögöttünk álló fűtési idényben nem keletkezett. A MKET már a hatósági tarifák tavaly őszi közzétételekor rámutatott, hogy azok nagyjából 10 százalékkal elmaradnak attól, ami a hőtermelők költségeit fedezné. Ezért a szervezet több tagja is kérte a jogszabály adott hőtermelőre érvényes árakra vonatkozó részének módosítását a MEH-nél, néhányan sikerrel is jártak. Többségük azonban veszteségessé vált, éppen csak túlélte a fűtési idényt.

Jobb volt a helyzetük a szabályozásmódosítás előtt. Akkor közvetlenül kapták a támogatást, s nem a hő előállításáért, hanem, mert egyúttal áramot is termeltek, vagyis hatékony, kapcsolt tevékenységük honorálásaként. Most sem lennének bajban, ha a MEH a hatósági áras javaslatában figyelembe venné a szerintük reálisan felmerülő költségeiket. Ez azonban nehéz meccsnek ígérkezik, mert nem ismert az ármegállapítás módszertana. Pontatlanságot okozhat Rudolf Viktor szerint, hogy a hivatal az egy évvel korábbi költségadatokból indul ki, s hogy a társaságok által felhasznált gáz árát benchmark alapon kalkulálja, ahelyett, hogy tényleges beszerzési áraikkal számolna.

A szabályozásért felelős minisztérium több eszközt is kínált a hőtermelőknek, hogy olcsóbb gázhoz jussanak annál, mint ami hosszú távú importszerződés szerint érkezik az országba. E gázénál alacsonyabban szabta meg azt a tarifát, amit a gáznagykereskedő ( E.On Földgáz Trade, Tigáz) az egyetemes piacra dolgozó hőtermelőknél alkalmazhat. Lehetővé tette, hogy a távhőtermelők az MVM Partneren keresztül a biztonsági gázkészletekből a piacinál alacsonyabb áron jussanak gázhoz. Végül a szabályozók átadták az MVM Partnernek a korábban E.Onnak elkülönített kapacitásokat az olcsó gáz forrásának tekintett, nyugat felőli gázimport vezetéken is.

Tavaly nyáron azonban arra panaszkodtak a MKET tagok, hogy túl későn kínálták fel számukra a biztonsági gázkészletekből való vételezést, most arra, hogy többüknek nem egyéves gázvásárlási szerződésük van, vagyis komplikált átpártolniuk az MVM Partnerhez.

Állandósult ideiglenes szabályozás
A jelenlegi szabályozás, illetve a folytatással kapcsolatos kérdőjelek azért is aggályosak a MKET első embere szerint, mert nem vonzanak befektetőket a területre, a termelők pedig nem tudnak, nem is nagyon akarnak fejleszteni. Így egyre messzebbre tolódik a célként kitűzött költség- és áresés, amelyet a modernizációk jelentenének.
A távhőtermelés jelenlegi, tehát a szolgáltatókon keresztüli támogatási rendszerét eredetileg ideiglenes megoldásnak szánta a döntéshozó, de nincs jele, hogy változtatni szeretne a rendszeren. A MKET már jelezte, hogy a kapcsolt bizonyítvány rendszerét, vagyis a nagyobb energiatermelő-hatékonyság elismerését honoráló szisztémát támogatná. E rendszerben a szolgáltatónak (felhasználónak) kötelező lenne bizonyos arányú kapcsoltan előállított villamos energiát vásárolnia, de nyilván olcsóbban szerezne be onnan, ahol kevesebbe kerül az előállítás is. Ma már annyival is beérné a MKET, ha beleláthatna a hatósági hőárak képzésébe, vagyis, ha átlátható lenne a tarifaképzés.