BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sok pénzt spórolhat: Klíma helyett szigetelés?

Budapest, 2013. július 8.: 2050-ig 3,5-5 °C fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az International Energy Agency (IEA, Nemzetközi Energia Ügynökség) legfrissebb előrejelzései szerint, vagyis a jelenleginél is forróbb nyaraknak nézünk elébe. Becslésük szerint a globális energiafelhasználásból eredő CO2 kibocsátás 2012. során 1,4 százalékkal emelkedett, ezzel elérve a rekord mértékű 31,6 gigatonnát. A Knauf Insulation szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímaberendezések egyre terjedő használata tovább növeli a CO2 kibocsátás mennyiségét, így ördögi korforgásként csak erősíti a meleget. Szakértők szerint ugyanakkor a természetes anyagokból készült hőszigetelés, árnyékolással együtt 5-7 °C fokkal is csökkenti a lakások belső hőmérsékletét, hatékony és környezetbarát megoldást nyújtva a nyári kánikula és a 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlák ellen, míg télen a fűtésköltséget és az ebből eredő CO2 kibocsátást csökkenti.

Az OMSZ adatai szerint Magyarországon az átlaghőmérséklet 2012-ben február és december kivételével minden hónapban jóval a sokévi átlag felett alakult, s ugyanez igaz 2011-re is, ráadásul nem csak hazánkban. A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt az IEA új energiapolitikai irányvonalat javasol az országok számára, mely lakossági szinten elsősorban az elektromos berendezésekre, világításra, az épületek fűtésére és a légkondicionáló berendezésekre fókuszál. Kevesen tudják ugyanis, hogy ha 8 órán keresztül hűtünk 1 helyiséget, az annyi energiát emészt fel, mintha 2 napig folyamatosan bekapcsolva tartunk egy TV-t.

A klímaberendezések áramfogyasztása növeli az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás mértékét, vagyis minél inkább hűtjük vele a lakást, annál inkább növeljük a külső meleget, ami ellen védekezünk. Környezetvédelmi és iparági szakértők is egyetértenek abban, hogy a természetes anyagból készülő hőszigetelés lényegesen jobb megoldást jelent.

„Hőszigetelt házfalak esetében nehezebben emelkedik meg a belső hőmérséklet, mintha egy nem hőszigetelt falra tűz a nap, ráadásul egy lakást négyszer annyi energiát igényel mesterségesen lehűteni, mint felfűteni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Egy átlagos hűtő berendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli az áramfogyasztást, vagyis havi 8-10 ezer forinttal magasabb villanyszámlát okoz, míg a szigetelés mind anyagi, mind környezeti szempontból lényeges spórolásra ad lehetőséget; télen-nyáron” – tette hozzá az igazgató.

Míg korábban a korai sötétedés és a fűtés miatt a téli időszak járt nagyobb energiafogyasztással, a Mavir tájékoztatása szerint ma már nyáron, tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt az átlagosnál 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás. Ez eléri, sőt, olykor meghaladja a téli fogyasztást.

Ezzel szemben megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40 százalék, de akár 60-65 százalékos energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 °C fokkal csökkenthető a lakások hőmérséklete, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt is megtérülhet, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.