Tenni is kell a kisebb rezsiért
A csökkenés okozóinak arányai azért nem érdektelenek, mert nem mindegy, hogy elsősorban a terjedő szegénység, vagy a fogyasztói tudatosság áll-e mögötte. A hat hazai energiaszolgáltató támogatásával tavaly indult kampány szervezői remélik, hogy az utóbbi.
„Magyarországon az energiaszolgáltatók élen járnak a lakosság tájékoztatásában, így vélhetően a nagyobb tudatosságnak is köszönhető a gázfogyasztás csökkenése” – írta minapi közleményében a kampányt szervező Young and Partners. Bejelentette egyúttal, hogy a kampány most kezdődő, második szakaszának középpontjában a fogyasztói magatartás megváltoztatása és a racionális fogyasztási szokások kialakítása áll. E második szakasz szükségességét igencsak alátámasztja egy nemrég készült, reprezentatív tanulmány. Eszerint a hazai lakosság energiával kapcsolatos tájékozottsága, tudatossága semmit sem javult az elmúlt négy évben, ami azért nagy baj, mert a 2009-es felmérésnek (ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos) adatai is eléggé lehangolóak. (Így viszont az is kérdésessé válik, hogy az említett hétszázalékos gázfelhasználás csökkenésben volt-e érdemi szerepe a tudatosságnak.)
A vizsgálatot a Bell Research készítette, az energiainfo.hu internetes szaklap megbízásából. A Bell Researh háztartási energia-felhasználásra vonatkozó megállapításaiból egyrészt a szegmens e téren mutatkozó passzivitására, másrészt a vélt érdekeinek nagyon is tudatos képviseletére lehet következtetni.
A passzivitás nyilvánvalóbb. A válaszadók 16 százaléka nem is tudja, mekkora a havi energia-felhasználása. Bár 71 százalékuk „gondolkodik” az energiatakarékosságon, a többségük egy fillért sem költene rá. 21 százalékuk soha meg sem nézi az energiaszámláját. Az idősebbek fele mindig megnézi, a fiataloknak csak a harmada. E téren nem jobb az arány a felsőfokú végzettségűek körében, mint az alacsonyabb végzettségűeknél. Értelemszerűen a számlára való kíváncsiság annál erősebb, minél kisebb az adott háztartás jövedelme.
A saját érdekek pontos szem előtt tartása áttételesen, esetenként kényelmességnek mutatkozva bontakozik ki a válaszokból. A lényeg viszont ugyanaz: nekem legyen minél kisebb gondom a rezsiszámlámra, a piaci hatások ne érjenek el hozzám, az állam pedig vegyen le a vállamról minél több terhet. Erre a megfontolásra utalhat például az, hogy a lakosság 59 százaléka támogatja a rezsicsökkentést, 49 százalékuk még akkor is, ha az a szolgáltatóknak veszteséget okoz. A versenyt a lakosság csak az őt is érintő közműszektoron kívül támogatja.
A magántőkét csak módjával
A magántőkét a közműszolgáltatásban leginkább a Jobbik lakossági szavazói ellenzik, mindössze 14 százalékuk támogatja ebben a szektorban. A Fidesz támogatóinak 19, míg a baloldali pártok szavazóinak 27 százaléka pártolja egyértelműen a befektetők jelenlétét. Ám általában az energiaszolgáltatásban az állami szerepvállalás erősödését a megkérdezettek bő fele támogatja.Gázimport-függésünk a lakosság 23 százaléka szerint nagy probléma, és kétharmada szerint kissé problémás. A függés 59 százalék szerint a paksi bővítéssel, 36 százalék szerint több zöld energiával csökkenthető.
Gázimport-függésünk a lakosság 23 százaléka szerint nagy probléma, és kétharmada szerint kissé problémás. A függés 59 százalék szerint a paksi bővítéssel, 36 százalék szerint több zöld energiával csökkenthető. -->
