Több megújuló, több gázerőmű
Világszerte továbbra is a széntüzelésű erőművek alkotják a beépített kapacitások meghatározó részét, ahogyan az újonnan épülőkét is. Az Alstom várakozásai szerint évi 80 gigawattnyi ilyen új kapacitás létesül, ami a globális hőerőműpiacnak közel 50 és a teljes új erőmű- és szervizpiacnak a 30 százaléka, minderről Patrick Kron, a világ egyik vezető energetikai gép- és közlekedésieszköz-gyártó csoportjának elnök-vezérigazgatója beszélt a Világgazdaságnak.
A világ szénerőműpiacának kétharmada Ázsiában van, éppen ott, ahol az Alstom a legerősebb keresletet érzékeli a széntüzelésű erőművek iránt.
A közelmúltban két, egyenként ezer megawattos úgynevezett szuperkritikus erőmű építésére kapott megrendelést Malajziából, de egy konzorcium tagjaként szállít energetikai berendezést Indiába is hasonló erőművekhez. Világszerte egyre erősebb az ultra-szuperkritikus szénerőművek iránti kereslet, ezek a létesítmények ugyanis a hagyományosaknál magasabb hatásfokúak, és kisebb a szén-dioxid-kibocsátásuk is.
Patrick Kron szerint a nukleáris reneszánsz valóban késik a fukusimai baleset miatt, de cége e piacon is számít piaci mozgásokra, fejlesztésekre főként Indiában, Nagy-Britanniában, Svédországban, Finnországban, Oroszországban és Kelet-Európában. Várakozásai szerint a működő atomerőművek biztonságos működését mindenütt ellenőrzik, a biztonsági előírások pedig egyre inkább nemzetközivé válnak. 2035-ig 360 gigawattnyi új nukleáris energiatermelő kapacitás állhat üzembe a világon.
Mivel a cég árbevételében csak 5 százalékot tesznek ki az atomiparnak történő szállítások, a társaságot nem érintette túl érzékenyen, hogy a terület bővülése lelassult a fukusimai baleset miatt. Az említett 5 százalék felét az erőművek korszerűsítése teszi ki, e szegmensben az Alstom már a közeljövőben növekedést vár.Patrick Kron szerint a jövőben csak azon országok tudják kielégíteni energiaigényüket, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak, és áramtermelésüket olyan mixre alapozzák, amelynek része az összes fő energiahordozó, így az atomenergia is.
Az elnök-vezérigazgató nem számít arra, hogy a megújuló alapú energiatermelés belátható időn belül támogatások nélkül is életképes lesz. A szén-dioxid-kvótaáraknak meghatározó szerepük van abban, hogy elinduljanak a szükséges beruházások a fenntartható technológiák kifejlesztésére, de amíg nem lesz elég érett a szén-dioxid-piac, nem lehet lemondani a tiszta technológiák támogatásáról sem. Az Alstom első embere ezért a kötelező átvételi rendszer és a támogatások megfelelő kombinációjában látja a legjobb utat a környezetkímélő és piacképes áron termelő technológiák kifejlesztése érdekében. Ám ahogy terjed a megújuló alapú energiatermelés, annál jobban kell támogatni az energiatárolási technológiák alkalmazását, a tartalékkapacitások létrehozását és az átviteli rendszerek fejlesztését.
Éppen ezért az energiatermelésben jelentős marad a gázüzemű erőművek szerepe is. Miközben ugyanis sokan az alacsony amerikai gázárban, az újonnan felfedezett, nagy, nem hagyományos lelőhelyekben látják a gázüzemű erőművek versenyelőnyét, Patrick Kron ezen erőművek rugalmas működését tartja nagyon fontosnak. E rugalmasságra – jó szabályozhatóságra – azért van szükség, mert világszerte egyre több megújuló alapú energiatermelő kapacitást kapcsolnak rá a villamosenergia-rendszerekre, vagyis egyre több gyorsan bevethető áramtermelő tartalékokra is szükség van azokra az esetekre, amikor épp nem süt a nap, nem fúj a szél. Nem véletlen, hogy az Alstom nemrég megjelent az európai piacon a GT26 típusú nagy gázturbináinak az új igényekre szabott változatával.
