Viszik a Mátrai Erőművet
Hamarosan új többségi tulajdonosa lehet a Mátrai Erőmű Zrt.-nek. A társaság mintegy háromnegyedét ellenőrző két németországi társaság ugyanis – a Világgazdaság nem hivatalos értesülése szerint – ajánlatokat kért be a lehetséges befektetőktől. Öten jelentkeztek, ebből két cég hajlandó megfizetni azt az összeget, amelyet az 50,9 százalékban tulajdonos RWE Power, illetve a 21,7 százalékos tulajdonos EnBW kérne. A mérlegadatok alapján az erőműcég saját tőkéje megközelíti a 100 milliárd forintot, árbevétele 98 milliárd, adózott eredménye közel 11 milliárd volt 2015-ben. Ebből a tulajdonosok 10 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"]
Kép: Horváth Lilla[/caption]
Annyit tudni, hogy az adatszoba két hónap múlva nyílik, ám a pályázók kilétéről nem szivárogtak ki információk. Lapunkban viszont többször jelezte a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) tulajdonosa, a csehországi EP Holding, hogy a másfél éve megvásárolt BERT után új magyarországi energiaipari célpontok is érdeklik. Feltűnően terjeszkedik a régióban egy másik csehországi társaság, a CEZ is.
A listán lehet a magyarországi MVM csoport is, mivel már 2015-ben szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy a két német társaság rovására 49 százalékosra növelné a Mátrai Erőműben lévő 26,2 százalékos részesedését. Ennek az ügyletnek már a múlt évben meg kellett volna történnie, de elmaradt. Csiba Péter, az MVM elnök-vezérigazgatója nemrég azt mondta a Világgazdaságnak, hogy nem tudtak megállapodni az eladókkal. Lapunk legújabb információja szerint azóta sem történt előrelépés.
A nagyobb részben lignit-biomassza-, kisebb hányadában gázüzemű Mátrai Erőmű az ország második legnagyobb áramtermelője. Mintegy 50 éves blokkjainak üzemideje 2025-ben lejár, de a társaság üzemidő-hosszabbításra készül. Beépített kapacitása közel 1000 megawatt (fele a paksi atomerőmű 2000 megawattjának), és a hazai áramtermelés mintegy 20 százaléka jut rá. Áramára nagy szükség volt például hétfő este, amikor az ország villamosenergia-felhasználásában – rövid időre – piaci okokból 60 százalék körülire nőtt az import súlya a szokásos 30-35 százalékról.
