Bővülhetnek a tudásközpontok

Néhány hete közös irányítás alá került az SAP két, főként külpiacra dolgozó budapesti központja. A német szoftvergyártó a cég regionális támogatási központját vezető Markus Hilkent bízta meg a globális fejlesztőközpont vezetésével is. A két részlegnél együttvéve mintegy 400 fő dolgozik. A szinergia motiválta a két egység összevonását – magyarázza Markus Hilken. Emlékeztet rá, hogy az SAP Labs Hungary szoftverfejlesztő központot 2005-ben hozták létre. „Nyolc év után azt mondhatjuk, hogy a fejlesztő központ érett szakaszába érkezett, a korábbinál kevesebb, másfajta vezetési feladatot ad. A fejlesztő csapat egy része a mobil alkalmazásokon, mások logisztikai megoldásokon dolgoznak. Itt foglalkozunk a különféle megoldások lokalizációjával is – húzza alá a központok vezetője. Egy ideig a felhő alapú termékek fejlesztésével is foglalkoztak, de a logisztika mellett ma már a mobilfejlesztéseken van a másik fő hangsúly. Budapesten táblagépekre és okostelefonokra, több platformra is készítenek alkalmazásokat.

Ugyanez a dinamizmus mondható el a 2001-ben létesített támogatási központról is. Az itteni szakértők a magyarországi mellett alapvetően a német nyelvű piacokkal foglalkoznak. A specializálódásnak köszönhetően megnőtt a támogatóközpont elismertsége a vállalaton belül, melyet tavalyi évi eredménye alapján, kategóriájában a globális legjobbnak választott az SAP.

„Népszerű a gyakornok programunk, és a jövőben is építünk erre.A jelenlegi fókusz az egyetemek és a fejlesztő központ közötti kapcsolat.Számos hazai egyetemen van jelen a szoftvercég felsőoktatási programja. Fejlesztő kollégáink rendszeresen tartanak kurzusokat, egyebek mellett az ABAP programozási nyelvről, vagy hogyan hoz áttörést az informatikában, és így az élet számos területén a HANA technológia, mellyel kapcsolatos fejlesztések Magyarországon is zajlanak – hangsúlyozza a központ vezetője. Úgy látja, mind a fejlesztő, mind a támogató központ képes az itteni szakértelem alapján a további bővülésre.

A magyarországi fejlesztő és támogatási bázis az elmúlt években számos újdonságot vezetett be a cégcsoporton belül az elsők között. Ilyen például a hatékonyságot célzó úgynevezett lean módszer bevezetése, vagy a tervezői gondolkodásmódot az üzleti környezetbe adaptáló, kreatív gondolkodásra építő „design thinking”. „Az előbbi az autóiparból jön, mi is már évekkel ezelőtt elkezdtük tanulmányozni a lehetőséget, hogyan legyünk még hatékonyabbak és hogyan csökkentsük az úgynevezett termelési hulladékot. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy mi a fontos a vevő számára.

A magyar fejlesztőközpont pedig az elsők egyike, amely alkalmazza a design thinking megközelítést. Ennek keretében -többek közt- az ügyfél komplex igényeit megértve, a folyamatba innovatív elemeket belevéve kezdik el a munkát.„Ezekkel le lehet rövidíteni az innovációs ciklusokat és olyan termékeket hozunk piacra, ami tényleg kell az ügyfélnek” – magyarázza a központ vezetője. Míg három éve közel 14 hónapba került egy új termék piacra vitele, tavaly már kevesebb, mint 8 hónapba.

Proaktív megközelítés

Az SAP ma már egyre több tudással látja el az ügyfelet, mert annál kevesebb reaktív támogatásra van szüksége.„A jövő a proaktív probléma kezelésé, amit az autóipar használ már egy ideje. A járművek fedélzeti számítógépe folyamatosan figyeli az adatokat és idejekorán figyelmeztet a hibaforrást jelenthető eltérésekre. Az it-ben pedig például nem várjuk meg, hogy egy adattároló elérje a kapacitása határait, hanem megy a figyelmeztetés, hogy mikorra következhet be probléma, ha nem tesznek időben ellene valamit” – mondja a központ vezető.