BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Élénkül a használtszoftver-üzlet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az elmúlt hetekben már Magyarországon is megélénkült a használt szoftverek kereskedelme, miután az Európai Bíróság július elején a piacra kedvező döntést hozott.

A szoftvergyártók a jövőben már nem akadályozhatják meg a használt licencek továbbértékesítését még akkor sem, ha a hozzá való programokat, mint az a legtöbb mennyiségi licenckonstrukciónál szokás, internetes letöltés alapján telepítette a vevő. Ezt mondta ki néhány hete – egy egyébként 5 éve húzódó perben – az Európai Bíróság. A testület nem ítélhet helyi ügyekben, de a mostani döntésében előírta, hogy a tagországok bíróságai kötelesek eszerint eljárni.

Nyugat-Európában már több mint tíz éve létezik a használt szoftverek kereskedelme, Magyarországon nagyjából három éve jelent meg az első – és eddig egyetlen – ilyen profilú cég. Az azóta tulajdonos- és névváltáson egyaránt átesett Licence Pro Kft. ügyvezetője, Arató E. Árpád szerint a döntés óta eltelt néhány hétben már érezhetően megélénkült a használt szoftverek kereskedelme, a meglévő ügyfelek fenntartásai, bizonytalansága megszűnni látszik, és már vannak új érdeklődők is. Bár eddig is adott volt, de a határozattal teljes mértékben egyértelművé vált a jogbiztonság a használtszoftver-licenccel rendelkezők számára is, akik egy ilyen ügylet kapcsán költségcsökkentéssel számolhatnak. Az ügyvezető számításai szerint a jelenlegi százmillióról több milliárd forintosra nőhet a piac Magyarországon. A cég nemcsak a használaton kívüli szoftverlicencek felvásárlásával, illetve azok továbbértékesítésével foglalkozik, hanem tanácsot ad a költséghatékony licenctérkép kialakításához is. A társaság eddig 6500 licenc adásvételét kezelte.

Az Európai Bíróság ítéletének mellékhatásai gyökeresen átalakíthatják a szoftverpiacot – mondja Zsoldos Sándor, a licencelési és szoftvergazdálkodási tanácsadásra szakosodott IPR-Insights Kft. ügyvezetője. Mivel a döntés megerősítette a szabad jelzést a szoftverek másodlagos piacának, ezért várhatóan egyre több vállalat választja ezt az alternatív beszerzési forrást. Ez azonban könnyen oda vezethet, hogy a szoftvergyártók – akik eddig ennek a legnagyobb ellenzői voltak – kénytelenek lesznek maguk is használtszoftver-kereskedőkké válni, hiszen ügyfeleiknek igényük lesz a már nem használt szoftverek eladására és az újabbak kedvezőbb feltételek melletti vásárlására; nagyon hasonlóan az autók piacához, ahol maguk az autószalonok is adnak és vesznek használt gépkocsikat.

Új szempontként jelenik majd meg egy szoftver beszerzése előtti mérlegelés során, hogy mekkora lesz a szoftvernek az eladási értéke (és „eladhatósága”) akkor, amikor majd a vállalat nem kívánja azt tovább használni. Ez jelentheti azt is, hogy annak érdekében, hogy az adott szoftver néhány év múlva könnyebben eladható legyen, nem éri meg nagy csomagokat vásárolni, mert a nagyobb mennyiség egyszeri beszerzése nem ad annyival nagyobb mennyiségi kedvezményt, mint amekkorát azzal bukhat a cég, hogy esetleg évekkel később a nyakán marad egy eladhatatlanul nagy csomag.

Mindezek kedvezőbb hatással lehetnek az új szoftverek árára is, hiszen azoknak kellően alacsonyaknak kell lenniük ahhoz, hogy inkább azt válasszák a felhasználók. Várható az is, hogy az új szoftverek beszerzését azzal fogják majd erősíteni a gyártók, hogy számos többletszolgáltatást adnak annak a felhasználónak, aki ilyet vesz, hogy vonzóbbá tegyék a portékájukat. Mindent egybevetve kijelenthetjük, hogy a bírósági döntéssel a legtöbbet a felhasználók nyerték – húzta alá Zsoldos Sándor.

A használt szoftverek értékesítése másban is hasonlít az autókereskedelemre – mondja Arató E. Árpád. Akár vállalati, akár magánszemélyről van szó, nem elegendő csak adásvételről szóló szerződést megkötni, hanem a licencjog átruházását is regisztráltatni kell, amihez magánemberek esetén is szükség van a szoftverterméket újrapiacosító (remarketer) cég közreműködésére.

Segítségükkel nemcsak az eladót vagy a vevőt könnyebb megtalálni egy adott szoftverre, hanem szakértelmükkel biztosítható, hogy a tranzakció minden jogi követelménynek megfeleljen ezen az érzékeny területen. „Mivel a gyártók jelenleg semmilyen támogatást nem nyújtanak ehhez ügyfeleiknek, ezért mind az eladó, mind a vevő számára nagyon fontos, hogy az ügyletek jogilag támadhatatlanok legyenek” – hívta fel a figyelmet Arató E. Árpád.

Várható hatások Magyarországon

Egyes gyártóknál, mint a Microsoft vagy az SAP, már eddig is volt lehetőség a licenctranszferre. Ennek az átruházási folyamatnak a jogi „ösvénye” azonban igen keskeny volt és jó néhány feltételhez volt kötve. A mennyiségi licencek, mint például a Microsoft Enterprise Agreement átruházása pedig hozzájárulás-köteles volt. A jövőben a hozzájárulás megszerzésének kötelezettsége megszűnik, a gyártó akkor sem mondhat nemet, ha a licencszerződés szó szerint tiltja a továbbadást.

Az évenkénti licencbeszerzési költségek az IT-büdzsé meghatározó részei. Így ha a vállalatok azt a licencmennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amelyben már amúgy is használják, nem kell újabb szoftverlicencet venniük, ezzel három év alatt akár 30–70 százalék megtakarítást tudnak elérni.

Az évenkénti licencbeszerzési költségek az IT-büdzsé meghatározó részei. Így ha a vállalatok azt a licencmennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amelyben már amúgy is használják, nem kell újabb szoftverlicencet venniük, ezzel három év alatt akár 30–70 százalék megtakarítást tudnak elérni.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.