VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

VÁLLALATOK / INFOKOMMUNIKÁCIÓ

Bizonyos újításokat csak jelentős késéssel vezetnek be a magyar vállalatok

Lemaradóban a magyar cégek

2012. 7. 25. 05:00|Utolsó módosítás: 2012. 7. 25. 10:04|Vállalatok » Infokommunikáció
A legfrissebb IT-trendeknek csak egy része érte el egyelőre hazánkat. A nyugati országokban már széles körben használt innovációk közül néhányat ugyan már a magyar vállalatok is alkalmaznak, egyes területeken azonban többéves lemaradásban vagyunk.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Az év eleji előrejelzéseknek megfelelően az energiatakarékosság előtérbe kerülése, a felhőalapú szolgáltatások térnyerése, az internetes keresés és adatgyűjtés automatizálása (internet of things – dolgok internete), valamint a mobil eszközök és ehhez kapcsolódóan az alkalmazások gyors terjedése hajtja idén a globális információtechnológiai szektort. A világszintű trendek egy része ugyan a magyarországi vállalatokat is elérte, a hazai cégek azonban több területen is lemaradásban vannak, s számos, a nyugati konkurensek által már alkalmazott újítást várhatóan csak évek múlva vezetnek be.

Érdekesség például, hogy bár a globális trendeknek megfelelően Magyarországon is igen gyorsan terjednek a különböző mobil eszközök, a táblagépek és okostelefonok nyújtotta lehetőségeket azonban a hazai cégek még korántsem használják ki maximálisan – jelezte a Világgazdaságnak Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője. A szakember kiemelte: annak ellenére, hogy hazánk sokkal inkább követő, mint innovatív piac, azaz mi jellemzően késéssel fogadjuk be az újításokat, a tabletek és okostelefonok vállalati alkalmazása – valószínűleg az erős lakossági felhasználás miatt – jelenleg Magyarországon u­gyan­olyan elterjedt, mint a nálunk fejlettebb országokban.

Az ilyen készülékekre szánt céges applikációk térnyerése azonban már sokkal lassabban megy, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy éppen Észak-Amerikában. Utóbbi régiókban ugyanis mára általánossá vált, hogy a társaságok a hagyományos, központilag bevezetett alkalmazások mellett vállalati piactereket is létrehoznak, ahonnan a munkavállalók ki tudják választani a számukra megfelelő – vagy az adott cég által fejlesztett, vagy valamely publikus alkalmazás-üzlettérből átvett – programokat. Ablonczy Balázs szerint ez amellett, hogy az alkalmazottak szempontjából sokkal rugalmasabb, a költségek csökkentését, valamint a hatékonyabb munkavégzést is lehetővé teszi, s jelentősen hozzájárul a vállalaton belüli közösségi hálók kiépüléséhez. Magyarországon ugyanakkor a mobil eszközök ilyen felhasználásáig még nem jutottak el a vállalatok. Nálunk továbbra is az a jellemző, hogy központilag definiált munkakörökhöz rendelnek szintén központilag meghatározott alkalmazásokat, ez pedig idővel akár versenyhátrányt is jelenthet a magyar cégeknek, a vállalati közösségi rendszerek kialakulását – s így a vállalati kultúra fejlődését – pedig kifejezetten hátráltatja.
A vállalati alkalmazás-piacterekhez hasonlóan – az ágazati szereplők előzetes várakozásai ellenére – egyelőre nem terjedtek el hazánkban a felhőalapú szolgáltatások sem, sőt ezen a területen talán még komolyabb a lemaradásunk. Miközben a fejlett országokban a vállalati felhasználók jelentős része már olyan állományokkal és programokkal dolgozik, amelyek nem a saját gépén, hanem egy külső szolgáltató szerverén vannak, a magyar cégek továbbra is láthatóan tartanak az üzleti folyamatokat támogató informatikai megoldások – például személyügyi adminisztráció, karriermenedzsment, számlakezelés, beszerzésmenedzsment, ügyfélkezelés – ilyen szintű kiszervezésétől. Ablonczy Balázs jelezte: bár idővel minden bizonnyal a hazai vállalatok ellenállása is megtörik, a felhőalapú szolgáltatások hazai elterjedésére még legalább két-három évet kell várni. Részben emiatt egyébként késik a „zöldinformatika” előtérbe kerülése is, ennek egyik első lépése ugyanis az energiatakarékos szerverek üzembe állítása, amely gyakran együtt jár a teljes üzleti folyamatot kezelő alkalmazás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiszervezésével, azaz a cloud computing terjedésével.

Dollármilliárdok felhőre

Miközben hazánkban egyelőre nem igazán keresik a felhőalapú szolgáltatásokat a cégek, a globális cloudpiac továbbra is masszív két számjegyű növekedést mutat.
A Gartner napokban közzétett elemzése szerint idén a teljes forgalom elérheti a 109 milliárd dollárt, ami ötödével magasabb a tavalyinál, a 2009-es adatot pedig már több mint 80 százalékkal haladja meg. A dinamikus növekedés ráadásul a prognózis szerint a következő években is folytatódik, s a következő négy esztendőben ismét közel duplájára bővülhet a piac: 2016-ban a világszintű forgalom várhatóan 209 milliárd dollár lesz.
A felhőalapú szolgáltatások iránti kereslet növekedése különösen annak fényében impozáns, hogy miközben ez a szegmens szárnyal, a teljes IT-költés csak 3-4 százalékkal gyarapodhat idén úgy, hogy a szoftverre mindössze 4,3, hardverekre pedig 3,4 százalékkal költenek többet világszerte, mint egy éve.
Itt ráadásul hosszabb távon sem várható jelentős gyorsulás, amely azt jelenti, hogy a cloudszektor – jelenleg nagyjából 3 százalékra rúgó – részesedése tovább emelkedhet a teljes IT ágazaton belül.


Az okostelefonok nyújtotta lehetőségeket a hazai cégek még korántsem használják ki.

SAP Hungary Kft. - az elmúlt évek árbevétele


Szerző: Jandó Zoltán
Tetszett a cikk? Ossza meg!

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Lemaradóban a magyar cégek
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

Tisztelt Látogatónk!

 

Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.

Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

A hozzászólás mező nem fogad be HTML kódot, a sortöréseket automatikusan törli.
A képen látható ellenőrzőkód:
captcha
MEHET

Hozzászólásával együtt IP címe is rögzítésre kerül.

Részletes moderálási szabályzatunkat itt olvashatja.

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • A Világgazdaság konferenciája a külpiaci lehetőségekről, tudnivalókról - Fotó: Kallus György

  • Megnyílt a felújított Földalatti Vasúti Múzeum a Deák téren - Fotó: Kallus György

  • Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka - Fotó: Kallus György

  • A Ferencvárosi Torna Club új stadionjának ünnepélyes megnyitója - Fotó: Kallus György

  • Bemutatták az új Puskás Ferenc Stadion látványterveit - Fotó: Kallus György

  • Felállították az emlékművet a Szabadság téren - Fotó: Kallus György

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő