Világgazdaság Online

Az év eleji előrejelzéseknek megfelelően az energiatakarékosság előtérbe kerülése, a felhőalapú szolgáltatások térnyerése, az internetes keresés és adatgyűjtés automatizálása (internet of things – dolgok internete), valamint a mobil eszközök és ehhez kapcsolódóan az alkalmazások gyors terjedése hajtja idén a globális információtechnológiai szektort. A világszintű trendek egy része ugyan a magyarországi vállalatokat is elérte, a hazai cégek azonban több területen is lemaradásban vannak, s számos, a nyugati konkurensek által már alkalmazott újítást várhatóan csak évek múlva vezetnek be.

Érdekesség például, hogy bár a globális trendeknek megfelelően Magyarországon is igen gyorsan terjednek a különböző mobil eszközök, a táblagépek és okostelefonok nyújtotta lehetőségeket azonban a hazai cégek még korántsem használják ki maximálisan – jelezte a Világgazdaságnak Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezetője. A szakember kiemelte: annak ellenére, hogy hazánk sokkal inkább követő, mint innovatív piac, azaz mi jellemzően késéssel fogadjuk be az újításokat, a tabletek és okostelefonok vállalati alkalmazása – valószínűleg az erős lakossági felhasználás miatt – jelenleg Magyarországon u­gyan­olyan elterjedt, mint a nálunk fejlettebb országokban.

Az ilyen készülékekre szánt céges applikációk térnyerése azonban már sokkal lassabban megy, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy éppen Észak-Amerikában. Utóbbi régiókban ugyanis mára általánossá vált, hogy a társaságok a hagyományos, központilag bevezetett alkalmazások mellett vállalati piactereket is létrehoznak, ahonnan a munkavállalók ki tudják választani a számukra megfelelő – vagy az adott cég által fejlesztett, vagy valamely publikus alkalmazás-üzlettérből átvett – programokat. Ablonczy Balázs szerint ez amellett, hogy az alkalmazottak szempontjából sokkal rugalmasabb, a költségek csökkentését, valamint a hatékonyabb munkavégzést is lehetővé teszi, s jelentősen hozzájárul a vállalaton belüli közösségi hálók kiépüléséhez. Magyarországon ugyanakkor a mobil eszközök ilyen felhasználásáig még nem jutottak el a vállalatok. Nálunk továbbra is az a jellemző, hogy központilag definiált munkakörökhöz rendelnek szintén központilag meghatározott alkalmazásokat, ez pedig idővel akár versenyhátrányt is jelenthet a magyar cégeknek, a vállalati közösségi rendszerek kialakulását – s így a vállalati kultúra fejlődését – pedig kifejezetten hátráltatja.
A vállalati alkalmazás-piacterekhez hasonlóan – az ágazati szereplők előzetes várakozásai ellenére – egyelőre nem terjedtek el hazánkban a felhőalapú szolgáltatások sem, sőt ezen a területen talán még komolyabb a lemaradásunk. Miközben a fejlett országokban a vállalati felhasználók jelentős része már olyan állományokkal és programokkal dolgozik, amelyek nem a saját gépén, hanem egy külső szolgáltató szerverén vannak, a magyar cégek továbbra is láthatóan tartanak az üzleti folyamatokat támogató informatikai megoldások – például személyügyi adminisztráció, karriermenedzsment, számlakezelés, beszerzésmenedzsment, ügyfélkezelés – ilyen szintű kiszervezésétől. Ablonczy Balázs jelezte: bár idővel minden bizonnyal a hazai vállalatok ellenállása is megtörik, a felhőalapú szolgáltatások hazai elterjedésére még legalább két-három évet kell várni. Részben emiatt egyébként késik a „zöldinformatika” előtérbe kerülése is, ennek egyik első lépése ugyanis az energiatakarékos szerverek üzembe állítása, amely gyakran együtt jár a teljes üzleti folyamatot kezelő alkalmazás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiszervezésével, azaz a cloud computing terjedésével.