Szigorítanak a techcégek - kényszermunkán a kínai diákok
Az alkalmazható diákok számának szabályozása mellett a HP azt is kikötötte beszállítóinak, hogy csak önkéntesen jelentkező alkalmazottakat foglalkoztathatnak, illetve hallgatókat csak abban az esetben vehetnek fel, ha a munka kötődik tanulmányaikhoz. Az amerikai cég partnereinek ezen túlmenően azt is biztosítaniuk kell, hogy bárki negatív következmény nélkül távozhasson az érintett üzemekből.
A HP programjában nem véletlenül kapott ekkora szerepet a diákmunka, a legutóbbi kínai foglalkoztatásról terjedő rémhírek ugyanis épp arról szóltak, hogy egyes kínai gyárakban lényegében kényszermunkát végeznek a diákok. A főiskolai hallgatókat központilag rendelik ki az egységekbe, ahol gyakran olyan tevékenységeket kell végezniük, ami tanulmányaikhoz egyáltalán nem köthető. Minden bizonnyal a HP időzítése is tudatos volt, hiszen az ilyen esetek iskolaszünet idején különösen megszaporodnak, márpedig a kínai holdújév miatt hétfőtől „kimenőt kaptak” a diákok.
A Hewlett-Packard mostani akciója néhány héten belül a második látványos, széles körben kommunikált nagyvállalati fellépés volt a Kínában tapasztalt munkaügyi szabálytalanságokkal szemben. Január végén a céget ért komoly támadások miatt a magát a gyerekmunka és túldolgoztatás elleni küzdelem élharcosaként beállító Apple tett közzé egy jelentést, amelyben a tavalyi főként távol-keleti gyárakban végzett vizsgálataikról számoltak be. A dokumentum szerint a vállalat 2012-ben 393 ízben végzett ellenőrzést partnereinél, ami 72 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Jeff Williams a társaság elnökhelyettese a beszámoló közzétételét követően elmondta: a vizsgálatok során a gyermekmunka teljes felszámolására, a munkaidő heti 60 óra alá szorítására törekedtek. A cégvezető nem győzte hangsúlyozni: az Apple egy partnerével – amelyről bebizonyosodott, hogy 14 év alattiakat foglalkoztat – megszakította kapcsolatát, míg a 60 óra alatti munkahetet a társaság beszállítóinak 92 százaléka tartotta.
A vezető technológiai cégek nem véletlenül helyeznek egyre nagyobb hangsúlyt beszállítóik ellenőrzésére, illetve a velük szembeni elvárások megfogalmazására, az elmúlt év ugyanis épp a nagy bérgyártók körüli foglalkoztatási botrányoktól volt hangos. Az első nagy port kavaró eset még tavaly januárban látott napvilágot, amikor egy chicagói rádió, illetve ennek nyomán, a The New York Times tett közzé tényfeltáró anyagot a világszerte 1,2 millió embert foglalkoztató Foxconn kínai üzemeiben uralkodó állapotokról. A beszámoló alapján az elektronikai cikkek globális termelésének 40 százalékát adó vállalat napi 14-16 órában dolgoztatja alkalmazottait, akik rendkívül kicsi helyiségekben szörnyű higiéniás körülmények között élnek a nap maradék 8-10 órájában. Emellett a vállalat üzemeibe ellátogató riporter szerint a cégnél gyakori a gyerekmunka és a gyárakban rendszeresek a munkavégzéssel kapcsolatba hozható megbetegedések is.
A leleplező riport hatására a figyelem középpontjába kerülő Foxconn-nál ezt követően rendszeresek lettek az ellenőrzések, s idővel a cég több kisebb szabálytalanságot, majd az eseti gyermekmunkát is elismerte, illetve ígéretet tett a fizetések emelésére, a munkaidő csökkentésére, valamint a munkakörülmények javítására is. A vállalások teljesítése azonban látszólag nem halad túl gyorsan: a társaság az elmúlt hónapokban tüntetések, illetve nem hivatalos sztrájkok miatt került a címlapokra, decemberben pedig egy francia hírműsor mutatott be olyan képsorokat egyik üzeméről, amelyek alapján túl sok előrelépés nem történt.
Pedig a nagy tech-cégeken, azaz a Foxconn megrendelőin egyre nagyobb a nyomás, hogy rendezzék a helyzetet. Nem véletlenül hangsúlyozták az Apple és a HP vezetői egyaránt nyilatkozataikban a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét, a fejlett országokban ugyanis egyre meghatározóbb fogyasztói elvárás, hogy a vállalatok csak olyan partnerekkel dolgozzanak együtt, amelyek szabályosan, és az etikai normákat is betartva működnek. Az erre irányuló vevői igények figyelmen kívül hagyására pedig már több cég is ráfázott: elég csak a Nike esetét felidézni, amelynek termékeit épp a beszállítók által alkalmazott gyerekmunka miatt bojkottálták a fogyasztók a 90-es évek második felében.
Megugró költségek
Bár a társadalmi felelősségvállalás nyomós érv a megfelelő munkakörülmények kikényszerítése mellett, akadnak olyan tényezők is, amelyek a túlzott szigor ellen hatnak.A körülmények javítása és a bérek emelése ugyanis jelentősen megdobhatja a termelési költségeket Kínában, márpedig az olcsó munkaerő meghatározó szerepet játszott abban, hogy az IT-cégek jelentős része a világ legnépesebb országába szervezte ki gyártó tevékenységét.
Sokat elárul, hogy amikor néhány hónapja a legnagyobb kínai tech-vállalatoknak otthont adó Shenzhen városában 13 százalékkal, 60 ezer forintnak megfelelő összegre emelték a minimálbért, az elemzők egy része már általános áremelést vizionált a szektorban.
Az éles árverseny, illetve a befektetői nyomás pedig könnyen a látszatmegoldások irányába tolhatja el a helyzet kezelését.
A körülmények javítása és a bérek emelése ugyanis jelentősen megdobhatja a termelési költségeket Kínában, márpedig az olcsó munkaerő meghatározó szerepet játszott abban, hogy az IT-cégek jelentős része a világ legnépesebb országába szervezte ki gyártó tevékenységét.
Sokat elárul, hogy amikor néhány hónapja a legnagyobb kínai tech-vállalatoknak otthont adó Shenzhen városában 13 százalékkal, 60 ezer forintnak megfelelő összegre emelték a minimálbért, az elemzők egy része már általános áremelést vizionált a szektorban.
Az éles árverseny, illetve a befektetői nyomás pedig könnyen a látszatmegoldások irányába tolhatja el a helyzet kezelését. -->
