BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Építőipar: Visszaüt a szakmunkások külföldre vándorlása

Félő, hogy mire lesz elegendő megfelelő munkaerő az építőiparban, addigra visszaesik a kereslet.

Nemsokára kiderül, mekkora problémát okoz az építőiparban a szakmunkások hadának külföldre vándorlása és a megfelelő utánpótlás hiánya – ez következtethető ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) nemrég publikált tanulmányából, amely a családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) és az új lakások áfacsökkentésének hatását vizsgálja. Az elemzés szerint előbb óriási keresletre, majd mire az építőipar felfejlődik, akár nagymértékű túlkínálatra és a buborék kipukkadására lehet számítani.

A magyar építőipar az elmúlt években átlag 800 ezer négyzetméternyi lakást hozott létre évente. Ennél elméletileg jóval többre is képes, hiszen az előző lakástámogatási program az 1999-es 1,9 millió négyzetméterről – öt év alatt viszonylag egyenletes ütemben – 3,9 millióra futtatta fel a teljesítményt. Ez azonban időbe telik, és nemcsak az új cégek alakítása, az engedélyek beszerzése jelent problémát, hanem hogy nincs elég szakmunkás, aki építeni tudna. A KSH adatai szerint a 2000-es évek közepén még mintegy 330 ezren dolgoztak az ágazatban, tavaly már csak 270 ezren.

Az építési piac elmúlt két évben tapasztalt bővülése markánsan felszínre hozta az építőipari szakmunkáshiányt, a képzés hiányosságait – hívta fel a figyelmet tavaly októberben saját felmérésére hivatkozva az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A vállalkozások háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelésállomány ellenére sincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon. Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák csaknem felét, legtöbben a kőműves-, ács-, bádogos-, burkoló-, asztalos-, vasbetonszerelő-, központifűtésszerelő-, villanyszerelő-, valamint az épület- és szerkezetlakatos-szakmát jelölték meg.

A vállalkozások többsége gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat keres, a náluk gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat csupán 25 százalékuk jelölte meg lehetséges új munkaerőként. Az ÉVOSZ szerint ennek az az oka, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének tartják a cégek, elméleti tudásuk közepes szintű, motiváltságuk igen alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.

Jelenleg a külföldön dolgozók tömeges hazatérésére nem lehet számítani, a szakképzési területek átszervezésével pedig három-négy év múlva lépnének be a piacra a szakmunkások, épp akkor, amikor a piaci kereslet már kezd lecsengeni – hangsúlyozta a KFIB. Ha a gazdaságban állást találna minden olyan munkanélküli, aki a legutóbbi munkahelyén építőipari vagy bármilyen ipari tevékenységet végzett, évente akkor is legfeljebb 1,6 millió négyzetméterrel tudnák a jelenlegi fölé emelni az épített lakások összterületét. Így a szakemberhiány következtében az új lakások száma legfeljebb 20 ezerrel nőhet a jelenlegi szinthez képest, és ez is csak négy év alatt érhető el.

Az építőipar növekedése a foglalkoztatás további bővülését vetíti előre - közölte cikkünk megjelenése után az NGM. A minisztérium úgy számol: 10 ezerrel több új lakás megépítése 200-240 milliárd forint új beruházást generálhat, mely jelentős gazdasági növekedést eredményezhet, valamint 15 ezer fővel közvetlenül növelné a foglalkoztatást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberben közel 17 ezer fő olyan álláskeresőről rendelkezett információval, akik az építőipar területén kívántak elhelyezkedni az országban - írta az NGM. A 2015. július 1-én a hozzájuk átkerült szakképző iskolák keretében folyó építőipari képzések során kiemelt létszámban képeznek kőművest és hidegburkolót, festőt, díszítőt, mázoló tapétázót, ácsot, valamint magasépítő technikust. A 2014/2015-ös tanévben több, mint 15 ezer tanuló kezdte meg a tanulmányait az építőiparhoz kapcsolódó szakképesítésekben. További tanulói létszámnövekedést várnak attól, hogy 2015 szeptemberétől a második ingyenes szakképesítés megszerzésére külön forrásokat biztosítottak felnőttoktatás keretében.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberben közel 17 ezer fő olyan álláskeresőről rendelkezett információval, akik az építőipar területén kívántak elhelyezkedni az országban - írta az NGM. A 2015. július 1-én a hozzájuk átkerült szakképző iskolák keretében folyó építőipari képzések során kiemelt létszámban képeznek kőművest és hidegburkolót, festőt, díszítőt, mázoló tapétázót, ácsot, valamint magasépítő technikust. A 2014/2015-ös tanévben több, mint 15 ezer tanuló kezdte meg a tanulmányait az építőiparhoz kapcsolódó szakképesítésekben. További tanulói létszámnövekedést várnak attól, hogy 2015 szeptemberétől a második ingyenes szakképesítés megszerzésére külön forrásokat biztosítottak felnőttoktatás keretében. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.