Győr-Moson-Sopron megye és a Belváros a legdrágább
Budapesten a lakásba fektetők átlagosan 21 millió forintot költöttek, vidéken ugyanez a szám lényegesen alacsonyabb, mindössze 9 millió forint. Vidéken Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb a négyzetméter-átlagár – 262 ezer forint –, a toplista második helyére pedig Hajdú-Bihar megye került. Itt 240 ezer forintos átlagárat mutatnak a DH adatai. A legalacsonyabb, négyzetméterenként 103 ezer forintos átlagon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vásároltak. Budapest legdrágább kerülete az első fél évben az V. volt 502 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal, míg a legolcsóbb a XX. és a XXI. kerület lett, előbbi 208, utóbbi 202 ezer forinttal.
Ami az alkut illeti, a vételár jellemzően 6-8 százalékkal csökkent az eredetileg meghirdetetthez képest. Azonban míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vevők az ár tizedét is képesek voltak lefaragni, Vas, Veszprém megyében és Budapesten ennél lényegesen alacsonyabb – 4 százalék – volt az alku átlagos mértéke. A fővárosban az V. és a XXIII. kerületben módosult leginkább az ár: ezeken a területeken a vevők az eredetinél 7 százalékkal olcsóbban is hozzájuthattak a kiszemelt ingatlanhoz.
Júniusban is rendkívül magas volt a befektetési céllal vásárlók aránya Budapesten – olvasható a DH elemzésében. Szinte minden második adásvétel mögött ez a szándék állt, az első lakásukat vásárlók csoportja csak ezután következik 25 százalékkal. Vidéken viszont a nagyobb ingatlanba költözés vezeti a kiváltó okok toplistáját – igaz, csak egy százalékkal a befektetési cél előtt, ami százból 27 embert ösztönöz vásárlásra.
Egyre jobban fogynak a drága ingatlanok: míg Budán tavaly az első fél évben százból 14 vásárló fizetett 400 ezer forintnál többet egy négyzetméterért, idén az első hat hónap adatai szerint már 27. Nőtt a 160 négyzetméternél nagyobb alapterületű ingatlanok iránti igény is: 5-ről 8 százalékra. Eközben Pesten minden, négyzetméterenként 200 ezer forintnál magasabb kategóriában emelkedett a vásárlók száma. Vidéken is érzékelhető a drágulás, de elsősorban az alsóbb ársávokban.
Életkor szerinti bontásban a legmagasabb átlagáron – 21,1 millió forintért – Budapesten a 30 és 40 év közöttiek vásároltak, jellemzően 67 négyzetméteres ingatlanokat. Vidéken a 40 és 50 közöttiek költötték a legtöbbet – 13,7 millió forintot –, ők csaknem 100 négyzetméteres ingatlanokban gondolkodtak. Az első lakást vásárlók a fővárosban 16,1 millió forintot, vidéken ennek alig több mint felét, 8,4 millió forintot adtak az ingatlanokért. Jelentős a különbség a budapesti és a vidéki felső vezetők lehetőségei között is: előbbiek átlagosan 46,6 millió forintért, utóbbiak csupán 12,4 millió forintért vásároltak.
