Nő a fürdőújítási láz

Hamarosan hatályba léphet az a kormányrendelet, amely a magyarországi hotelekhez hasonlóan a fürdők vonatkozásában is bevezeti a nemzeti védjegyrendszert. A Magyar Fürdőszövetség által felállított fürdőminősítési rendszer jelentősen segítené a fürdők nemzetközi versenyképességét. Az egységes magyar fürdővédjegy elsődleges célja, hogy megkönnyítse a vendégek eligazodását a hazai fürdők között.

Egytől öt csillagig terjed majd a skála, amit a piacon lévő egyre magasabb színvonalú szolgáltatások indokolnak. Kérdéses, hogy a hazánkban működő 385 termál-, gyógy-, strand- és élményfürdő közül hányan csatlakoznak majd az önkéntes rendszerhez. Az biztos, hogy nagy a hazai konkurencia, folyamatos a versengés a külföldi versenytársakkal is, ezért folyamatosak a különböző  fürdőfejlesztések.
A magánbefektetők és a főváros megállapodásának köszönhetően például rendeződött a másfél éve üresen álló, nyolcmilliárd forintból felújított Rác Fürdő tulajdonosi helyzete. Eldőlt, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. nem lesz benne tulajdonos, de a nyitás után vízhasználati díjat szed majd az üzemeltetőtől. Az intézmény akár már idén ősszel megnyílhat a mellé épült új szállodával együtt. Természetesen vidéken is egymást érik az uniós támogatással megvalósuló gyógyfürdőfejlesztések, melyektől a nagyobb és a kisebb települések is a kiugrást remélik. Átadták az 1,3 milliárd forintból megépült szekszárdi strand- és élményfürdőt, a nyolcmedencés létesítmény már fogadja vendégeket. A beruházást a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú vízmű társaság saját forrásból finanszírozta. Számítások szerint 12-15 éven belül térülhet meg a beruházás.
„Kétmilliárd forint értékű beruházás keretében négycsillagos gyógy- és wellness hotel, illetve barlangfürdő épül a Heves megyei Demjénben, a Gyógyvizek völgyében” – mondta Tóth Péter, a Demjén Termál Fürdő Kft. ügyvezetője. A fejlesztés megvalósítását 767 millió forinttal támogatja az Európai Unió az Új Széchenyi Terv keretében. A fennmaradó összeg hitelből és önerőből származik. A beruházást várhatóan az idén augusztusban adják át. A fejlesztés nyomán az üzleti terv szerint 2017-re a megduplázódhat a demjéni Termál Völgy látogatószáma. Ez azt jelenti, hogy öt év múlva már több mint 100 ezer vendégéjszakával számolnak a területen. „A társaság éves árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 430 millió forintot” – mondta Tóth Péter.
Kültéri élménymedence épült az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőben, a 235 millió forintos fejlesztéstől szintén a látogatók számának növekedést várják. „Reméljük, hogy a fejlesztés révén az éves látogatottságot, ami jelenleg 450 ezer fő, további 40-50 ezer fővel emelni tudjuk” – hangsúlyozta Kovacsics Imre, a Spa Hungary Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Tavalyi nettó árbevételük 480 millió forint volt, 2012-ben 50-60 millió forintos emelkedést várnak. Számításaik szerint a fejlesztésre fordított önerő 2-3 év alatt megtérül.
A külföldiek Hévízre mennek
A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a belföldi turisták Budapest után Hajdúszoboszlót, Hévizet, Zalakarost és Bükfürdőt részesítik előnyben, a külföldiek pedig leginkább Hévíz, Bükfürdő, Sárvár és Hajdúszoboszló fürdőit keresik. A vendégéjszakák száma 2011-ben 5 millióra nőtt: ezek csak a wellness,- és gyógyszállodák adatai. Nagy előnye a magyar turizmusnak, hogy charterjáratokat indítanak közvetlenül Hévízre, és „háztól-házig” szállítást is igénybe vehetnek a turisták Németország száznegyven városából, Bükfürdő, Hévíz, Sárvár, Zalakaros megállóhelyekkel. Problémát jelent a fürdők számára, hogy sok vendég, aki fürdőjegyet szeretett volna vásárolni SZÉP-kártyájával, nem tudta, hogy ehhez a kártya rekreációs alszámlájára kellett volna pénzt kérnie a béren kívüli juttatását munkáltatójától.

Vég Márton-->