A Kner márkanév újjászületett
A békéscsabai Marzek Kner Packaging Kft.-t a régió 50 legnagyobb adófizetője, Magyarország 200 legdinamikusabban fejlődő vállalata között jegyzik. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Az Év Békés Megyei Ipari Vállalkozása 2011” címmel ismerte el a céget. Az út nem volt buktatóktól mentes, erről is beszélgettünk Kása István Zoltán ügyvezető igazgatóval.
– Gondolta volna 2005-ben, hogy itt beszélgetünk 2012. június elején?
– Amikor 2005-ben idejöttem, romhalmazt találtam 120 elkeseredett dolgozóval, a cég nem tartozott a tulajdonos fő csapásirányába, csak az íves címkegyártás maradt itt. Kihasználatlan volt a 12 ezer négyzetméteres termelési terület és az 5 ezer négyzetméteres toronyépület. A cég eredményt produkált, de semmire nem költött, nem fejlesztett, nem emeltek bért. Felmerült az is, elengedik végelszámolásba, először el kell küldenem 30 embert, aztán a többit. Bécsben elmondtam, milyen gépekre lenne szükség. Közölték, előbb hozzuk az árbevételt, aztán lesznek gépek. Csak hát teherautó nélkül nehéz fuvarozni. Szóval, az sem volt biztos, hogy 2005 végén itt ülök, nem hogy 2012-ben.
– Aztán jött a Marzek cég, és egy csapásra megváltozott minden?
– Ha nem is egy csapásra, de sziszifuszi munkával igen. Az osztrák Marzek Etiketten GmbH 2005 októberében vásárolta meg a Kner Nyomdát. Az átvételt követően Dr. Johannes Michael Wareka, a családi vállalkozás többségi tulajdonosa elkötelezettségét fejezte ki a vállalat hosszú távú szakmai fejlesztése mellett. Az 1879-ben alapított Marzek Ausztria legnagyobb címkegyártója. Hónapokon át ültünk Chvojka úrral – aki hosszú ideig a Marzek operatív irányítója volt – ebben az irodában, és teljesen átvilágítottuk a céget, milyen fejlesztések kellenek, hogyan lehet előrelépni a teljesítményben, a hatékonyságban, a termelésszervezésben.
– A legnagyobb dobás ezután a dobozgyártás újraindítása volt?
– A békéscsabai Knerben nyomdásznemzedékek dobozok tízmillióit gyártották 2000-ig, amikor a technológia átkerült Kecskemétre. A tudás, a szakembergárda rendelkezésre állt Békéscsabán, a Marzek pedig a kartondobozgyártás újraindítását határozta meg fő célként. Ehhez elsődleges és azonnali feladat volt a nyomda általános technológiai szintjének javítása. Egy 1976-ban gyártott géppel igen nehéz lett volna versenyezni a dobozpiacon.
– Jöttek hát a fejlesztések, az uniós támogatásokkal együtt 2,5 milliárdból korszerűsítettek. Gondolom, az elkeseredett dolgozók is más szemmel nézték már a világot.
– Jelenleg a 30 gépből két olyan van, ami 2005-ben már itt volt. Szakmai befektetőként a Marzek tudta, nem az a jó, ami az első percben olcsó, hanem ami hosszú távon az. Kötelezően előírták a karbantartásokat, célravezetőbb, ha erre költünk, és nem veszítünk megrendelőt, mondjuk azért, mert leállt a gép, és nem tudunk szállítani. Az emberek szemén is láttam, elkezdtek hinni az egészben, folyamatosan nőtt a létszám, már az volt a gondunk, hogy az új gépekhez biztosítsuk a megfelelő szakember-utánpótlást. A nyomdaipari szakközépiskolával együttműködve érjük ezt el, szakembereink olyan tudást adnak át, amit aztán itt lehet kamatoztatni.
– A Kner név és a munkatársak szakmai elkötelezettsége jó alapot jelentett, de azért például a dobozgyártásnál újra be kellett törni a piacra. Hogyan sikerült?
– A régi kapcsolatok éltek, hiteles volt a csapat, a kevesebbet is jó minőségben, pontosan szállította a Kner. A személyes bizalom sokat jelentett. Négy évig folyamatosan mentem, tárgyaltam, közben jöttek a gépek, a legmagasabb követelményeket igénylő gyógyszergyáraknak is megfeleltünk, a jó hírünk terjedt az országban, a világban. A Marzekkel összehangoltuk a fejlesztéseket, hogy egy megrendelő többfajta terméket tudjon tőlünk nagy mennyiségben és jó minőségben rendelni. A Kner legnagyobb megrendelői köre a gyógyszeripar: közel 40 százalékot képvisel. Ezt követik a vegyipari cégek, az élelmiszer- és az édesipar számára gyártott csomagolóanyagok. Az export közel 25 százalék, főként a hasonló tulajdonosi körrel nem rendelkező konkurencia számára bevehetetlen osztrák piacon érünk el szép sikereket. Évente 6 ezer tonna alapanyagot dolgozunk fel, 300 kamionnyi árut szállítunk.
– Változott a vállalatirányítás is?
– Az operatív vezetés nagyobb hatáskört kapott, felelős, fontos döntéseket hoznak, ez motiválja őket, érzik, övék is a cég. Ma már én elsősorban a stratégiai döntéseket hozom meg.
– Miként lehet ezeket az eredményeket megőrizni, illetve továbblépni?
– A jövőbeni fejlesztések iránya nem elsősorban a technológiában rejlő specialitások kiaknázása, hanem a még szorosabb együttműködés a megrendelőkkel együtt alkotott logisztikai láncban. A cég alkalmassá tette vállalatirányítási rendszerét a partnerekkel való online-kapcsolatra, amivel jelentős terhet vesz át a készletezési feladatokból. Konkrét megrendelések nélkül biztosítjuk több száz különböző csomagolóanyag időben történő szállítását a megrendelők gépsorai mellé. Ez a szolgáltatás pénzben megjeleníthető előnyöket rejt, hiszen automatizálni képes a korábban jelentős élőmunkaigénnyel rendelkező folyamatokat.
Névjegy
Kása István Zoltán 37 éves, pénzügy szakos közgazdász, okleveles könyvvizsgáló. Szakmai életútját a Marzek Kner Packaging Kft. jogelődjénél, a Cofinec Hungary Rt. Kner Nyomdánál kezdte 1997-ben, mint kontroller. Ezt követően az újonnan létrejött Cofinec Kner Címkegyártó Kft. kontrollingvezetője. 2002 és 2004 között a gyulai Dürer Nyomda kereskedelmi igazgatója. A 2004. év végén a Mondi Packaging bécsi központjából megkeresték a gyengélkedő Kner Nyomda válságkezelési feladataival, immáron ügyvezetői pozíciót kínálva. 2005. január 1-jétől napjainkig a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezető igazgatója. Anyanyelvén kívül németül és angolul tárgyal.
