BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiánycikk lehet a TV és a mobiltelefon?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az idei évben 30-50 ezer tonna ritka földfémre lesz szükséges az iparnak világszerte, nagy kérdés viszont, hogyan jutnak el a szükséges nyersanyagok a gyártókhoz, miután a fő kitermelőnek új környezetvédelmi előírásokkal kell szembesülnie.

A ritka földfémek speciális anyagok, amelyeket a legkülönbözőbb modern elektronikai eszközök gyártásakor használnak fel. A ritkaföldfém bányászat abszolút ura Kína, amely a világ kitermelésének 97 százalékát adja és többek között exportkorlátozásokkal is igyekszik megőrizni vezető pozícióját. A Baotou Steel a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém kitermelője, a kínai cég egymaga termeli ki a globális szükséglet felét, kérdés, hogy meddig. Az elmúlt évtizedben mintegy 50 százalékkal emelkedett a földfémek iránti kereslet, de az új környezetvédelmi szabályok miatt a vállalat számára nehézséget okozhat a szükséges mennyiség kitermelése Belső-Mongóliában.

A helyzet pikantériája, hogy Kína éppen a Nyugat által követelt környezetvédelmi szigor megvalósításaként deklarálja a ritkaföldfém exportkvóták csökkentését. És bár Peking valóban számtalan akciót indított az illegális bányászat felszámolására, a kínai szabályozás szépsége az, hogy kvótamegvonással bünteti azokat a cégeket is, amelyek nem felelnek meg teljesen az előírásoknak. Ezzel Peking tovább korlátozza a kivitelt, ahogyan az a már publikált számokból is kiderül. Az FT ismertette, hogy a 2012-re allokált mennyiségek 27 százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál és az engedélyek csaknem kétharmada még nem biztosított az új zöld irányelvekre való hivatkozással – írja az International Centre for Trade and Sustainable Development.

Wolfram- és krómhiány is fenyeget

A frankfurti Förderbank kfW tavaly év végi tanulmánya szerint több fontos nyersanyagból hiány fenyegeti Németországot. A tanulmányban vizsgált 52 nyersanyag közül 13 tekintetében a jövőbeni ellátottság helyzete "kritikus" vagy pedig "nagyon kritikus". Az érintett nyersanyagok túlnyomórészt a ritka fémekhez tartoznak és a német gazdaság számos gyártó ágazata számára kiemelkedő jelentőségűek. A tanulmány szerint a jövőbeni ellátottság szempontjából "igen kritikus" a helyzet a germánium, rénium és az antimon tekintetében. A "kritikus" nyersanyagok között található az indium, a wolfram, a gallium, palládium, de a króm és az ezüst is.

A Siemens német konszern és az ausztrál Lynas Corporation Limited ausztrál cég éppen ezért alapított vegyes vállalatot még júliusban. A Siemens a vállalatban 55 százalékos, a Lynas pedig 45 százalékos tulajdonnal részesedik majd, az üzlet részleteit jelenleg dolgozzák ki. A két cég a malajziai Gebeng térségben található bánya kitermelésére szövetkezett.

Kína egyébként a becslések szerint a globális készleteknek csak mintegy 37 százalékát tudhatja magáénak, de azzal szerzett óriási előnyt a piacon, hogy különösebb környezetvédelmi aggályok nélkül, olcsón termelte ki a modern ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagot. A kínai kormány többször jelezte, hogy hajlandó változtatni ezen a téren és mivel a ritkaföldfémek bányászata mérgező, sőt, radioaktív anyagok felszabadítását is jelenti, ezeket a lépéseket nem lehet pusztán a piac korlátozásaként értelmezni.

Kína és a Nyugat egyébként évek óta háborúzik ennek kapcsán, az utolsó csatát Kína vesztette el, miután a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alaptalannak nyilvánította fellebbezését a gazdaságpolitikáját helytelenítő ítélet ügyében. Az EU 1 milliárd eurónyi importált nyersanyag vonatkozásában indított eljárást, aminek végén a WTO kimondta, hogy Kína diszkriminatív módon jár el bizonyos ipari nyersanyagok exportálása tekintetében. Peking ennek kapcsán továbbra is hangsúlyozza, hogy a szabályozás megfelel a szervezet előírásainak és azt is világossá tette, hogy azokat a saját szája íze szerint fogja értelmezni.

A Siemens német konszern és az ausztrál Lynas Corporation Limited ausztrál cég éppen ezért alapított vegyes vállalatot még júliusban. A Siemens a vállalatban 55 százalékos, a Lynas pedig 45 százalékos tulajdonnal részesedik majd, az üzlet részleteit jelenleg dolgozzák ki. A két cég a malajziai Gebeng térségben található bánya kitermelésére szövetkezett. Nem a magas ár a cél Elemzők szerint Kína célja elsősorban nem az árak felhajtása, hanem a nyersanyagok hazai piacon tartása, hiszen így az ázsiai ország rákényszerítheti partnereit, hogy a földfémek helyett készterméket, például mágnest vásároljon tőle. A Bloomberg szerint a kínai vállalatokon kívül mindössze két cég; az amerikai Molycorp és az ausztrál Lynas képes kereskedelmi mennyiségű ritka földfém előállítására. Utóbbi egyébként 2009-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy egy kínai cég többségi részesedést vásároljon belőle. A Molycorp igyekszik újra megnyitni nyolc éve lelakatolt bányáját, amely 2012-ig 20 ezer tonna ritka földfémet termel majd ki. A Lynas 2012-ig 22 ezer tonnás éves kitermelési célt tűzött ki. Összehasonlításul: a számítások szerint 2015-ben mintegy 225 ezer tonnára rúg a világ ritka földfém igénye. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.