Világgazdaság Online

Nem az állami keretszámok csökkenése, hanem inkább a részösztöndíj bevezetése okozza a legtöbb fejtörést a műszaki képzések terén. „A részösztöndíj fogadtatása ma még ismeretlen, nem tudjuk, hányan fognak jelentkezni az új rendszerben” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vajta László. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja hozzátette: bizonyos műszaki területek, így az informatika így is szakemberhiánnyal küzd, és az iparág, felelősségét felismerve, gyorsabban is reagált a szakemberek számának esetleges csökkenésére.

A részösztöndíjas rendszer bizonytalanságot szül az intézmények és a vállalatok esetében is. „Több elem még ismeretlen, nem tudjuk például azt, hogy hirdethetünk-e kizárólag részösztöndíjas szakokat. Ebben az esetben ugyanis a legnépszerűbb szakokat csak ebben a formában indítanánk, az állami férőhelyeket pedig fenntartanánk a kevésbé divatos, de szükséges szakokra” – vetette fel a dékán, aki szerint az sem világos még, milyen átjárhatóság lesz a kétféle forma közt. „Az is kérdéses még, hogy a partnercégek kiadásaikat költségként elszámolhatják-e” – vetette fel Vajta László.

A dékán azonban mindezek ellenére optimista: „Az egyetem eddig is szoros ipari kapcsolatai a jövőben tovább fognak erősödni, így aki hozzánk bejut, annak biztosan nem lesz gondja azzal, hogyan fizesse vissza a képzés költségeit. Mivel a műszaki diploma megszerzése akár befektetésnek is felfogható, nem kizárt, hogy akár hitelből is finanszírozni fogják egyesek.”

A Kecskeméti Főiskola három kara közül – műszaki, kertészeti, tanítóképző – a legkényelmesebb helyzetben a mérnökképzés van. A 210 műszaki és 200 informatikai tanulmányokat folytató leendő elsős térítésmentesen tanulhat. Újdonság, hogy a főiskola járműmérnöki alapszakon indít duális, azaz kiemelten gyakorlatorientált mérnökképzést a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel egyeztetve az ősztől – nyilatkozta lapunknak Belina Károly, a műszaki kar dékánja.

Ulrich Jäger, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. HR-vezetője korábban lapunknak elmondta: a duális típusú képzés jelenti a legrövidebb utat az elmélettől a gyakorlatig, amely során az utánpótlást nemcsak megfelelő tudással „vértezik fel”, hanem a céghez is kötik. A legjobb példa, hogy a kecskeméti gyár igazgatója, Frank Klein is duális képzésben végzett. A pályázható képzésre 212 jelentkezőből 12 diákot választottak ki – mondta el Fabio Belá, a cég oktatásért és képzésért felelős vezetője. A Knorr- Bremse Fékrendszerek Kft. honlapján is jelentkezhettek a duális képzésre a fiatalok. Tarnai Dezső HR- menedzser lapunknak elmondta: 14 diákot választottak ki az elbeszélgetések után több mint 80 jelentkező közül.

„A közvetlen ösztöndíjak helyett képzési programokban gondolkodunk” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lerch Attila. A Microsoft Magyarország oktatási üzletágának igazgatója hozzátette: „Az eszközök biztosítása önmagában nem elég, a legújabb technológiák esetében azok használatát is tanítani kell, amelyhez közvetlenül mi tudunk segítséget adni. A mobilplatformunkkal dolgozó 300-400 hallgató közül több mint 100-an már kisebb szoftvereket publikáltak” – említett példát Lerch. Az igazgató rámutatott: „A személyi ösztöndíjjal korábban próbálkoztunk, de az a tapasztalatunk, hogy a tényleges vállalati környezet megismertetése hatékonyabb ösztönző, mert itt konkrétabb célokat tudnak kitűzni maguknak a hallgatók.”

„A jó szakemberekkel leendő munkáltatójuknak már az egyetemi éveik alatt kapcsolatban kell állni” – jelentette ki a Világgazdaságnak a Robert Bosch Kft. regionális kommunikációs igazgatója. Ficzere Ferenc elmondta: „Emiatt az összes hazai műszaki egyetemmel szoros kapcsolatot ápolunk, a Miskolci Egyetemen pedig önálló Robert Bosch Mechatronikai Tanszéket működtetünk, emellett több oktatólabort tartunk fenn” – teszi hozzá Ficzere, aki szerint még hosszú ideig érvényesül az a trend, hogy a műszaki területen végzetteknek nem jelent gondot az álláskeresés, így az ilyen diploma jó befektetésnek minősül. A kommunikációs igazgató elismeri, hogy a részösztöndíjas képzés „nagy kérdőjel”, ám úgy gondolja, hogy a számos ösztönzőprogram mellett ez sem jelenthet gondot a hallgatóknak.