Két éve várja a jóváhagyást a nemzeti légügyi stratégia
Az éppen két éve elkészült nemzeti légügyi stratégia összeállítói előtt az a cél lebegett, hogy a hazai légi közlekedési iparág a következő tíz évben olyan fejlődésen menjen keresztül, amely elősegíti a magyar gazdaság erősödését, a hazai cégek világpiacra jutását, a termelékenység növekedését, az innovációt új szegmensekben, modern technológiák megvalósításával.
Erre szükségünk is lenne, hiszen jelentős állami segítséggel több fejlődő ország – Brazília, Mexikó, Kína, India, Malajzia – is elindította saját repülőipari programját, amelyek mára már látható eredményeket hoztak. Magyarország máig sincs menthetetlen helyzetben, hiszen a társiparágak, mint a műanyagipar, elektronikai ipar, járműipar kellően fejlettek.
A nemzeti légügyi stratégia (NLS) szép munka, 78 oldal, de minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ennek azonban eddig nem sok jelét látni. Az NLS megállapítja: a háború utáni évtizedekben Magyarországon és Ausztriában egyaránt alacsony volt a repülőipari tevékenység. Az elmúlt évtizedben azonban az osztrák repülőipar komolyan fejlődött: 1988 és 2008 között az osztrák repülőipar forgalma több mint húszszorosára, 30 millió euróról 791 millióra nőtt. Ez a növekedés nem mehetett volna végbe állami segítség nélkül.
Az NLS ugyanakkor leszögezi, hogy iparág célja olyan – 4-5 ezer főt foglalkoztató – diverzifikált high-tech repülőipar létrehozása, amely képes 1-6 személyes sport- és kétéltű repülőgépek, pilóta nélküli gépek fejlesztésére és kis sorozatú gyártására. Alkatrészgyártásban pedig globális piaci beszállítóvá kell válnunk a turbinaalkatrészek, kompozit alkatrészek valamint elektronikai rendszerek és az ehhez szükséges szoftverek területén.
