Lefelé tart a bútorgyártás is

A zuhanó építőipar több más iparágat is magával ránt, köztük a bútoripart, amely sok szállal kapcsolódik ehhez az ágazathoz. „Nem véletlen, hogy egy felmérés, mely a legrizikósabb hazai területeket vette számba, az építőipar mellett a fafeldolgozás és a bútoripar területén működő cégeket említette elsősorban” – mondta lapunknak Tóth Eszter, a Magyar Bútorszövetség ügyvezetője. Az idén a szövetség adatai szerint 308 esetben indult felszámolási eljárás, és 113 vállalkozás fejezte be működését végelszámolással. Folyamatosan csökken a gazdasági szervezetek száma, a 2004-es csúcsértékről (5050 cég) 2009-re 3680-ra csökkent, s ez a negatív folyamat az idén is folytatódik. Mindezek következtében legalább másfél ezren kényszerültek az utóbbi időben munkahely-változtatásra.

Súlyos gondot okoz az iparágnak a belföldi kereslet 40 százalékos visszaesése, s – mint hozzátette – a körbetartozások, a késedelmes fizetések is nagyban hozzájárulnak a bútoripari cégek ellehetetlenítéséhez. A szűkösebb fizetőképes kereslet nem jelenti azt, hogy a vevők lejjebb adták volna minőségi igényeiket – mondta Tóth Eszter, hozzátéve: inkább a vásárlások elhalasztásáról lehet beszélni. A szövetség tapasztalatai szerint ez leginkább a középkategóriás termékek iránti érdeklődés erős viszszaesésében tükröződik, miközben a legfelső szűk szegmens részére gyártott luxustermékek forgalmán alig érződik a válság.

A gyártók helyzetét nehezíti, hogy az amúgy is szűkülő hazai piacon egyre erősebb az import. Kedvező árú termékek érkeznek például Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, de a kínai bútor is nagy számban van jelen az országban. Bár ez utóbbiak jelentősége mostanában csökkenni látszik – jegyezte meg az ügyvezető. Németországból, Ausztriából és Olaszországból pedig a magasabb igényeket kielégítő, drágább bútorok érkeznek.

Az export továbbra is jelentős részt képvisel az értékesítésben, ám a magas közterhek, a drága anyagok erősen rontják a magyar bútorgyártók versenyhelyzetét. A hazai termelés közel 60 százalékát értékesítik külföldi piacokon a hazai termelők, de ott is igen nyomottak az árak.

Akárcsak magára az építőiparra, a bútorgyártó szegmensre is jellemző a feketemunka, amely a válság idején csak növeli a legális piaci szereplők gondjait – mondta az ügyvezető. Az okozott kárnak csak egy része, hogy meglehetősen nagy szeletet hasítanak ki a piacból, ennél is súlyosabb gond, hogy az itt előállított silány minőségű, olcsón értékesített termékek rontják a hazai gyártók versenyképességét és hitelét – tette hozzá. „Ez ellen a negatív folyamat ellen harcolva hoztuk létre a magyar bútor védjegyet, mely megbízható magyar gyártók termékeit hivatott népszerűsíteni” – fogalmazott.

Sokat exportál az első száz

A FATAJ online összeállítása szerint a top 100 bútoripari cég tavaly együttvéve 121 439 millió forint árbevételt realizált, ez valamivel több mint 84 százaléka az iparágban elért összes – 143 872 millió forintos – bevételnek. Közülük sokan messze az országos átlag feletti exportértékesítési aránnyal dolgoznak. Akad olyan is, amely a teljes produktumát exportra szállítja.

Az első száz bútorgyártói csoport tavaly mintegy 121 milliárd forintnyi termelési értéket képviselt, ez 4 százalékkal marad az egy évvel korábbi szint alatt. Ugyanakkor az egész ágazatban 16 százalékos az elmaradás a tavalyelőtti eredménytől. BJA

Az építőipar vegetálása a cég működésére is rányomta a bélyegét, annál is inkább, mivel elsősorban közületi projekteken dolgoznak. Néhány nagyobb feladatra azért sikerült megrendelést elnyerniük: irodaházak, szállodák, konferencia- és koncertterem berendezését sorolja a cégvezető. Ezenkívül külföldön is megpróbálnak munka után nézni, legutóbb Nagyváradon nyerték el egy színház berendezésének feladatát. Többnyire nyomott árszinten jutnak munkához, s nemritkán az is előfordul, hogy „küzdeni kell” a megrendelővel az ellenértékért.

Rövid távon nem lát optimizmusra okot adó jeleket Nagy Alajos, szerinte egy darabig még biztosan nem enyhülnek a kormány takarékossági intézkedései, emiatt pedig tovább halasztódnak az állami megrendelések. A forráshiányos magánszférából pedig szintén nem várható egyhamar a bútorok iránti kereslet növekedése.

Az építőipar vegetálása a cég működésére is rányomta a bélyegét, annál is inkább, mivel elsősorban közületi projekteken dolgoznak. Néhány nagyobb feladatra azért sikerült megrendelést elnyerniük: irodaházak, szállodák, konferencia- és koncertterem berendezését sorolja a cégvezető. Ezenkívül külföldön is megpróbálnak munka után nézni, legutóbb Nagyváradon nyerték el egy színház berendezésének feladatát. Többnyire nyomott árszinten jutnak munkához, s nemritkán az is előfordul, hogy „küzdeni kell” a megrendelővel az ellenértékért.

Rövid távon nem lát optimizmusra okot adó jeleket Nagy Alajos, szerinte egy darabig még biztosan nem enyhülnek a kormány takarékossági intézkedései, emiatt pedig tovább halasztódnak az állami megrendelések. A forráshiányos magánszférából pedig szintén nem várható egyhamar a bútorok iránti kereslet növekedése.-->