Magosz-panasz: nem lép a GVH

Konfliktus. Elutasította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) panaszát, amelyben az érdekképviselet versenysértő magatartással gyanúsított több nagy hazai terményfelvásárló céget – tudta meg a Világgazdaság. Rövid időn belül másodszor fordult elő, hogy a GVH nem találta megalapozottnak a Magosz észrevételeit. A szövetség először tavaly ősszel, majd ez év januárban fordult a GVH-hoz a gabona- és olajosmag-felvásárlók vélelmezett visszaélései miatt, de a hivatal egyik esetben sem indított vizsgálatot. Az elmúlt évi terménypiaci viták azért robbantak ki, mert a vártnál kisebb termés miatt elszabadultak a felvásárlási árak.

Értesüléseink szerint a gazdaköri szervezet most a Cargill Magyarország Zrt.-t, a Bunge Növényolajipari Zrt.-t és az IKR Kereskedelemfejlesztési Zrt.-t panaszolta be. Az érdekképviselet tiltott versenykorlátozó megállapodásokkal és gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel gyanúsította a cégeket. A korábbi nyilatkozatok szerint a Magosz azt nehezményezte, hogy a felvásárlók továbbra is kártérítésekre és fedezetvásárlásokra kötelezik az elháríthatatlan külső okra (vis maiorra) hivatkozó gazdálkodókat, holott ezt az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tavaly év végi módosítása tiltja. (A jogszabályi változtatások lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók vis maior [természeti csapások] miatti terméscsökkenés esetén elállhassanak korábban megkötött értékesítési szerződéseiktől. A felvásárlók pedig a visszalépések nyomán nem kényszeríthetik kártérítésekre őket.)

A bepanaszolt cégek már tavaly ősszel tiltott versenykorlátozásra utaló, összehangolt magatartást tanúsítottak azzal, hogy azonos időszakban, tartalmilag hasonló felszólító nyilatkozatokat küldtek a termelőknek – állította beadványában a Magosz. Emellett az érdekképviselet szerint a vállalatok visszaéltek erőfölényükkel, amikor a gazdálkodókat perekkel fenyegették meg, ha a rövid határidejű nyilatkozattételeket elmulasztják.

A GVH ugyanakkor azt állapította meg, hogy a felvásárló társaságok a kiküldött levelekben partnereiket a megkötött szerződések teljesítésére szólították fel – tudtuk meg. A hivatal szerint a hasonló szövegezésből nem következett, hogy a cégek egyeztették magatartásukat, mivel például a hozzávetőleges tartalom a hasonló jogi helyzetből is adódhatott. A levelek kiküldési ideje pedig „logikusan indokolható” azzal, hogy a tavalyi vis maioros törvénymódosítási elképzelések mikor kerültek napirendre. Az öszszehangolt magatartás ellen szól az is, hogy a Bunge Zrt. az egyik fő versenytársának, az IKR-nek is küldött felszólító levelet, mivel az IKR a Bunge-val kötött megállapodásban szállítói pozícióban szerepelt – állapította meg a GVH. A hivatal szerint az erőfölényes helyzet sem érhető tetten pusztán azért, mert nem várt természeti események vagy egyes szerződéses rendelkezések utólag nehéz helyzetbe hozzák a termelőket.

A Magosz jogi szakértői most tanulmányozzák a GVH válaszát – reagált Jakab István, az érdekképviselet elnöke. Hozzátette: az érzékelési eredmények függvényében döntenek a további lépésekről. n H. L.

Időbeli eltérés

Versenyjogi szempontból a GVH szerint erőfölényről akkor lehet beszélni, ha a visszaélés a szerződéskötések előtt áll fenn. A gazdálkodók ugyanakkor a megállapodások megkötésekor több felvásárló közül is választhattak, illetve maguk dönthettek arról, mit vetnek. Így a GVH szerint keresleti és kínálati szempontból is voltak termelői alternatívák a hazai piacon.