Még mindig az utcát fűtjük
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEzt segítené az évi 125 milliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Energiahatékonysági Alap is, amely három fő forrásból táplálkozna: nagyrészt banki forrásból, kisebb részben uniós pénzből, és szinte csak jelzésértékűen az ország költségvetéséből: a szén-dioxid kvóta eladásából származóbevételből. Korábbi számítások szerint a karbon-forintokból érkező pénz a teljes keret tizedét adná, ám a kvótaárak esése miatt ez az arány csökkenhet: de nem ez a lényeg, hanem a szerény szintű állami szerepvállalás.
Évente 40 ezer épületenergetikai célú lakásfejlesztés 2020-ig, jelentősen csökkenő lakossági rezsiköltségek, több tízmilliárdos költségvetési többlet, versenyképesebb kkv-k, megújuló középületek, csökkenő energiaimport és összesen 40 ezer új munkahely – ezt várja a Hazai Hatékonyság című programtól, amelynek kormányzati megvalósítására tett javaslatot öt építőipari és energetikai szakmai szervezet.
Az energiahatékonysági beruházásokhoz elsősorban szigetelőanyag- és/vagy homlokzat rendszerekre, nyílászárókra és jó hatásfokú gépészeti- és tüzelőberendezésekre van szükség. Míg a szigetelőanyagok esetén az export-import szaldó a nullához közelít, kazánokból 90 százalékos behozatalra szorulunk. A modern hőszigetelő ablakok alapanyagai mintegy 55-60 százaléka külföldi eredetű (fa- és pvc-profilok), míg a vasalat és az üvegezés hazai gyártók terméke.
Az energiahatékonyság a magyar gazdaság eddig kevéssé kihasznált versenyképességi lehetősége. Házaink az utcát fűtik, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki.
Makrogazdasági szempontból is fontos a program, hiszen az épületek külső hőszigetelése csökkenti az ország energiafüggőségét.
Külföldi példák
Ausztriában és Németországban a homlokzatra 10 centiméternél vékonyabb szigetelést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25-30 centiméteresekkel szigetelik. Nálunk egyelőre az is eredménynek számít, hogy tíz év alatt 4-5-ről 8,5 centiméterre nőtt a tárgyévben vásárolt homlokzati szigetelések átlagos vastagsága. Németországban már 2002-ben is 8,6 volt az átlag, ma pedig meghaladja a 12 centit.Nem is csoda, hogy a hazai épületek energiafelhasználása 50-60 százalékkal nagyobb az uniós átlagnál, a nyugat-európai szinthez képest pedig még nagyobb mértékű az elmaradás. Emiatt nem csak a vásárlóerő- és hitelhiány okolható, hanem az is, hogy a 2006-tól hatályos épületenergetikai rendelet szigorúbb ugyan, mint az elődje volt, ám jelentősen elmarad a kívánatostól. Így például az épületek külső falfelületének hővesztesége a rendelet szerint másfélszer nagyobb lehet, mint Csehországban vagy Szlovákiában.
Minél kisebb a hőveszteséget jelző viszonyszám, a w/m2K (watt per négyzetméter Kelvin) annál jobb a hőszigetelés. Amíg az említett országokban, sőt már Szerbiában is 0,3 körüli érték az elfogadott, nálunk a 0,45 a felső határ.
Nem is csoda, hogy a hazai épületek energiafelhasználása 50-60 százalékkal nagyobb az uniós átlagnál, a nyugat-európai szinthez képest pedig még nagyobb mértékű az elmaradás. Emiatt nem csak a vásárlóerő- és hitelhiány okolható, hanem az is, hogy a 2006-tól hatályos épületenergetikai rendelet szigorúbb ugyan, mint az elődje volt, ám jelentősen elmarad a kívánatostól. Így például az épületek külső falfelületének hővesztesége a rendelet szerint másfélszer nagyobb lehet, mint Csehországban vagy Szlovákiában.
Minél kisebb a hőveszteséget jelző viszonyszám, a w/m2K (watt per négyzetméter Kelvin) annál jobb a hőszigetelés. Amíg az említett országokban, sőt már Szerbiában is 0,3 körüli érték az elfogadott, nálunk a 0,45 a felső határ. -->
