Megreguláznák az építőipart

Várhatóan július elsején lép életbe az építőiparban meghatározott minimális rezsióradíjra vonatkozó belügyminisztériumi rendelet – tudtuk meg Tolnay Tibortól, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökétől. Az építési ágazati párbeszédi bizottság már elküldte ez erre vonatkozó javaslatát, amely szerint 2383 forintban határozzák majd meg a minimális rezsióradíj értékét.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ez az a minimális összeg, amelyet a szakmunkás alapbér és annak járulékai alapján egy legálisan működő, pontosan adózó építőipari vállalkozásnak egy emberóra után fizetnie kell. Az irreális vállalási árak különösen az utóbbi években okoznak egyre nagyobb károkat, hiszen az építőipari megrendelések drámai visszaesése miatt a szektorban működő cégek minden lehetőséget kihasználnak, hogy megbízáshoz jussanak. Ezt jól mutatja az is, hogy az építőipari árindex emelkedése az utóbbi években jócskán elmaradt az inflációtól, időnként annak a felét sem érte el. Egyes felújítási munkáknál például előfordult, hogy 1100-1200 forintos óradíjat adtak meg a vállalkozók – számolt be a tapasztalatokról az ÉVOSZ elnöke. A folyamat egyrészt a feketegazdaság erősödését hozta magával, másrészt az amúgy is hatalmas kihívásokkal küzdő építőipar veszteségeit állandósította.

A minimális rezsióradíj alkalmazása az irreális vállalási árak elleni harc egyik eleme, azonban gyökeres változást önmagában ettől nem lehet várni – mutatott rá Tolnay Tibor. Ennek egyik oka például, hogy jelenleg a közbeszerzéseknél nem követelmény az ajánlat benyújtásánál az egyes tételek részletes felsorolása, így nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora összeget szán az adott vállalkozó a munkaerőre. A minimális rezsióradíj ugyanakkor jó alapot jelent a vizsgálódásra, ha a benyújtott ajánlatok között a költségek területén kiugró eltérések vannak.

A következő hónap jelentős változást hozhatna a lánctartozások elleni küzdelemben is, ugyanis elvileg július 1-től kellene felállnia a Teljesítésigazolási Szakértői Szervnek (TSzSz). A 200 szakértőből, illetve egy vezetőből és helyetteséből álló testület tagjait a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nevezi ki. A kezdeményezés célja, hogy a teljesítések körüli esetleges vitákat minél gyorsabban lehessen rendezni, emellett a szakértői szervezet a feltétel nélküli bankgaranciák kérdésében is jogosult lesz dönteni. Ezzel alaposan felgyorsulhat a döntési folyamat, és még ha bíróságra is kerül az ügy, a TSZSZ állásfoglalását már mint szakértői véleményt kezelik. Bár az eredeti tervek szerint július 1-től működnie kellene a testületnek, Tolnay Tibor elmondása szerint az ÉVOSZ-nál egyelőre nincsenek információk arról, hol tartanak az ezzel kapcsolatos előkészületek.

A hazai építőipar teljesítménye 2006 óta folyamatosan csökken, a múlt évben összesen 1616,6 milliárd forint összegű építési–szerelési munkát valósítottak meg a szegmens szereplői, ez közel 6 százalékkal maradt el a 2011-es értéktől.

Pozitív változás
Kedvező adatok érkeztek a hazai építőipar márciusi teljesítményéről, hét év után először fordult elő, hogy valamennyi alágazatban növekedést mért a KSH. Márciusban az építőipari termelés – kiigazítatlan adatok szerint – 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A bővülésben meghatározó szerepet játszottak az út- és vasútépítési projektek, illetve a KSH jelentése szerint rendkívül alacsony bázishoz kellett viszonyítani az adatokat, mivel 2012 márciusa és júniusa között 10 éves mélyponton volt az ágazat. Fontos megemlíteni, hogy egyelőre korai pozitív trendről beszélni, a következő hónapok eredményei mutatják meg igazán, merre tart az építőipar.