Karriergyilkos lehet a Facebook?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMár világjelenség, hogy valakit azért küldenek el munkahelyéről, mert meggondolatlanul használta a közösségi oldalak – Facebook, Twitter, LinkedIn, blogok stb. – valamelyikét. A Businessinsider internetes portál legutóbb például tizenhét olyan európai és amerikai esetről tudósított, amelyek főszereplőitől felelőtlen „facebookolásuk” miatt vált meg a munkáltatójuk. A pórul járt munkavállalók között vannak légi kisasszonyok, banki és biztosítói alkalmazottak, pincérek, tanárok és még sorolhatnánk. Vagyis az a veszély, amely a közösségi portálokon való megjelenéssel jár, akár a munkaerőpiac valamennyi szegmensét érintheti.
Magyarországon az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) történt eset kavart nagy port. Azonnal fegyelmi vizsgálat indult azok ellen a mentősök ellen, akik magatehetetlen betegeket fényképeztek le, és a fotókat humorosnak szánt kommentárokkal feltették a világhálóra. A botrány tanulságait levonva az OMSZ egyúttal gyorsan saját szabályzatot készített a közösségi oldalak használatára, amelyben megtiltotta alkalmazottainak a betegellátással összefüggő fényképek közzétételét.
A CareerEnlightenment.com internetes portál tavalyi felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok 89 százaléka használna közösségi médiát az álláskeresők megszűrésére, és a fejvadászok 79 százaléka vizsgálja meg a jelentkezők online profiljait. Háromból egy munkaadó utasított el jelentkezőt olyasmiért, amit valamilyen internetes forrásból tudott meg róla. Ugyanakkor a közösségi portálok álláskereső fórumként sem lebecsülendők.
„Aki állásban van, annak meg kell fontolni, hogy politikailag vagy ideológiailag miként vélekedik, mert előfordulhat, hogy az nem tetszik a munkaadójának, vagy egyszerűen csak nem etikus” – figyelmeztet Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő. Ha valaki például arra agitálja csetelő társait, hogy „menjünk sztrájkolni”, könnyen szembesülhet azzal, hogy minden különösebb magyarázat nélkül megválik tőle a munkaadója. Még gyakoribb az, hogy elbocsátás előtt a vezető a közösségi oldalakról „gyűjtögeti” az elbocsátandó alkalmazottról a „terhelő információkat”, majd pedig átszervezésre, leépítésre, az adott munkakör megszüntetésére vagy egyéb okokra hivatkozva hozza meg a döntést.
