Élelmiszer-drágulásban élen járunk Európában
Amíg az első negyedévben a magyar trend hasonlított a vizsgált országok átlagához, addig az április-júniusi adatok eltérnek a fő iránytól – tájékoztat Szalókyné Tóth Judit, a Nielsen igazgatója. – Nálunk ugyanis 3 százalékkal emelkedett az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele, a múlt évi második negyedévhez képest. Ez a legmagasabb mutató 2009. második negyedéve óta. Mennyiséget tekintve azonban 2 százalékkal kevesebbet adtak el a boltokban, mint egy évvel korábban.
Viszont a vizsgált 21 európai ország élelmiszer-kiskereskedelmének forgalma értékben is, mennyiségben is bővült a második negyedév során. Értékben átlagosan 5 százalékkal. Ez a nominális növekedés legnagyobb mutatója a 2008. évi harmadik negyedév óta. Az átlagárak 3 százalékos európai emelkedése szintén kiemelkedik a legutóbbi tíz negyedév számai közül.
A mennyiségi eladás a vizsgált országokban átlag 2 százalékkal bővült az idei második negyedévben, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ez a mutató negatív Magyarország mellett Görögországban, Finnországban és Svájcban (4, 3 és 1 százalék). A legnagyobb arányú pluszt Norvégiában (7 százalék), Törökországban (5) és Csehországban (4) regisztrálta a Nielsen.
Ami az értékben mért forgalom nominális növekedését illeti: Negyedéves összehasonlításban meghaladja az átlagot Törökország (13 százalék), Norvégia (8), Szlovákia, Csehország, Olaszország, Ausztria és Németország (6-6) mutatója. Csökkent viszont az élelmiszerüzletek forgalma Görögországban 3, Svájcban pedig 2 százalékkal.
Szalókyné Tóth Judit a napi fogyasztási cikkek elemzésével kapcsolatban rámutat, hogy az európai élelmiszer-kiskereskedelem alakulását jelentősen befolyásolja a harmadik negyedévben a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyek biztonsága, valamint az, hogy általában megingott a fogyasztók bizalma. Fontos kérdés továbbá, hogy milyen módon hat majd az árak további emelkedése a mennyiségi eladásokra.
