Elgörbült a kiskereskedelmi adat
Egy évvel korábban a KSH kimutatása szerint 1887 milliárd forint volt a teljes kiskereskedelemi forgalom. A folyóáras összegnek a statisztikusok szerint hozzávetőleg ugyanannyival kellene növekednie 2015 első három hónapjában, mint a nyers volumenindex mutatójának. Ez a KSH szerint 7 százalék. Az első negyedévre vonatkozóan indexálni se kell, hiszen nem volt számottevő infláció. Ebből kiindulva az első negyedévi kiskereskedelmi bevételnek valamivel 2019 milliárd forint fölé kellene ugrania.
Ez nehezen jöhet össze. A januári és a februári bevételi összeg a KSH folyóáras adatsora szerint 1232 milliárd forint volt, vagyis mindössze 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ehhez képest a hivatal 7,5 százalékos volumenindexet regisztrált az első két hónapban. Másként fogalmazva: ahhoz, hogy az első negyedévben valóban 7 százalékos forgalomemelkedést érjen el a kiskereskedelem, a folyóáras értéknek 787 milliárd forintnak kellene lennie a harmadik hónapban, ami nehezen jöhet ki.
A 787 milliárdos forgalom 13 százalékkal nagyobb a tavaly márciusban kimutatott folyóáras bevételnél (696,84 milliárd forint), ez kétszer akkora növekedést jelent, mint amennyivel a KSH szerint a volumenindex nőtt (6,5 százalékkal). Ráadásul a folyóáras bevétel növekedési üteme október óta rendre el is marad a volumenindextől – vagyis még kevésbé válószínű, hogy összejön a szükséges 787 milliárd.
A képet tovább bonyolítja, hogy – mint a Népszabadság is felhívta a figyelmet – az online pénztárgépek adatai sincsenek összhangban a KSH volumenindexével: a heti forgalmi mutatók szerint a piac 11 százalékkal növekszik és nem a KSH nyers növekedési mutatója szerinti 7-tel. Mindez főleg az online kasszák üzembe állásával magyarázható:nem feltétlenül nő sem a vásárlások száma, sem az elköltött összeg, ám az online kasszák több vásárlási tranzakciót tesznek „láthatóvá”.
Hasonlóra már volt példa: a trafikok esetében ugyanilyen fehérítő hatás volt megfigyelhető. A KSH 2014 közepétől emeli be folyóáras adatsorába a trafikok valós cigarettaforgalmát. Nem sokkal korábban a szervezet „finomította” a mintavétel-adatbázisát az üzemanyag-forgalom számolásánál. Mindezek jótékonyan hatottak a 2013 közepéig masszívan csökkenő volumenindexre: 2013 júliustól egyszer sem csökkent, sőt a 2004-2006-os boomhoz hasonló masszív növekedési adatokat mutat, miközben sorra adják be a kulcsot a kiskereskedelmi piaci szereplők.
Erősen megfogyatkozott a boltok száma az elmúlt öt évben
A ruházati kiskereskedelemben csökkent leginkább a boltok száma 2010 és 2014 között – derül ki a KSH táblázatából. A folyamat az utolsó 12 hónapban gyorsult fel – ezer ilyen üzlet tűnt el –, amit nagyban befolyásolhatott az online pénztárgépek bevezetése. Ezt más adat is alátámasztja: 2014-ben 15 százalékkal nőtt a ruházati termékek forgalma, szemben a 4 százalékos átlaggal, vagyis sokkal több vásárlás látható.A teljes piacon 2014 végén 144 ezer élelmiszer- és iparcikküzlet működött, 2010-ben még 152 ezer. Az üzemeltető cégek száma 98-99 ezer között volt, nagyjából 5 ezerrel kevesebb, mint 2010 végén. A kicsik túlsúlya egyértelmű: valamivel több mint 130 ezer cég működtet 1-10 üzletet működtet, ezen belül 77 ezer csak egyet. Tavaly év végén összesen 17,5 millió négyzetméterrel gazdálkodtak a vállalkozások, ez is kevesebb, mint öt éve volt, de az összterület csökkenése kisebb, mint a boltok számáé.
A teljes piacon 2014 végén 144 ezer élelmiszer- és iparcikküzlet működött, 2010-ben még 152 ezer. Az üzemeltető cégek száma 98-99 ezer között volt, nagyjából 5 ezerrel kevesebb, mint 2010 végén. A kicsik túlsúlya egyértelmű: valamivel több mint 130 ezer cég működtet 1-10 üzletet működtet, ezen belül 77 ezer csak egyet. Tavaly év végén összesen 17,5 millió négyzetméterrel gazdálkodtak a vállalkozások, ez is kevesebb, mint öt éve volt, de az összterület csökkenése kisebb, mint a boltok számáé. A volumenindex lassan két éve egyszer sem csökkent – a boltok száma viszont igen -->
