Világgazdaság Online

„Esetleges aktivitási és koncentrációs zavarokat idézhet elő gyermekeknél” – elvileg ezzel a felirattal találkozik minden, az Európai Unió területén élő fogyasztó, aki olyan, július 23. után gyártott élelmiszert vásárol, amely E102, E104, E110, E122, E124, vagy E129 jelű színezőanyagot tartalmaz. A fenti számok mesterségesen előállított, úgy nevezett azoszínezékeket jelölnek.

A Southamptoni Egyetem 2004 és 2007 között kontrolcsoportos vizsgálatot végzett 3, valamint 8-9 éves gyerekek körében, hogy fényt derítsen arra, hogyan hatnak a mesterséges színezékek a gyerekek szervezetére. A Lancetben publikált tanulmány fő tanulsága, hogy az azoszínezékek és a nátrium benzoát tartósítószer együttes fogyasztása több esetben koncentrációzavart, illetve hiperaktivitást okozott a gyerekeknél.

Az eredményeket értékelte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), és úgy találta, hogy a kísérlet korlátozott mértékben bizonyította a színezékek hatását, így nem is tiltotta be azok használatát. Ennek ellenére ezév július 23-tól kötelező a vizsgált anyagok jelenlétére figyelmeztető feliratot elhelyezni a termékeken.

Az, hogy mennyire tartják be ezt a szabályt a gyártók, a későbbiekben derül ki, a szakértők hamarosan Európa-szerte ellenőrzéseket kezdenek ezen a téren. Kérdés persze, hogy – még ha korlátozott módon is – de igazolták az ilyen fajta színezékek potenciális egészségkárosító hatását, miért használják azokat még mindig a cégek. Valószínűleg azért, mert a fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy a gyümölcskészítmények, sütemények, üdítők, krémdesszertek élénk színűek, és valószínűleg nem szívesen vásárolnának meg olyan terméket, amely nem virít úgy, mint amihez hozzászoktak.

Márpedig – mondta el Dömölki Livia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) élelmiszervegyész szakembere – a természetes színezőanyagokkal nem érhető el olyan erős színhatás, mint a mesterséges szerekkel. Az élelmiszeripari részben a civilszervezetek erős tiltakozásának hatására igyekszik ugyan visszaszorítani az ilyen színezékek használatát, de például a cukrászok nem szívesen mondanak le ezekről.

A ragaszkodás oka az, hogy ezeket a színezékeket a természetes eredetűekkel ellentétben nem károsítják a hőhatások. Az Európai Uniós csatlakozást követően Magyarországon enyhült az élelmiszerekre vonatkozó szabályozás, így ma már itthon is kaphatóak a mesterségesen színezett húskészítmények, amelyeket az EU tagság előtt nem lehetett Magyarországon forgalomba hozni.

Az EFSA a döntésében arra is hivatkozott, hogy az azoszínezékeket csak kis mennyiségben fogyasztjuk, ez pedig nem jelent veszélyt a szervezetre. Ugyanakkor az OFE szakértője szerint azzal nem számoltak, hogy nem csak egyfajta, azoszínezéket tartalmazó élelmiszert fogyaszthat valaki, nem valószerűtlen azt feltételezni, hogy egy gyerek megeszik egy gyümölcsdesszertet, pár cukorkát, és mellé megiszik három deci üdítőt.

Az EU folyamatosan felülvizsgálja az adalékanyagokra vonatkozó szabályokat, és fokozatosan vonja ki a forgalomból azokat, amelyeket veszélyesnek tart, reagálva a fogyasztási szokásokra. Erre példa az édesítőszerek használata: az EU vizsgálata jelezte, hogy a mesterségesen édesített italokból jóval több fogy, mint hitték, és erre reagálva a felére csökkentették a felhasználható édesítőszer maximális mennyiségét.