Februártól jöhetnek a leépítési döntések a vasárnapi zárva tartás miatt
A törvény miatt az OKSZ főtitkára szerint összesen 15-20 ezer ember vesztheti el a munkáját a kereskedelemben. A vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény ugyanakkor felhatalmazza a kormányt, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira tekintettel az üzletek nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa.
„Félő, hogy ebből a szokásos kivételezés lesz, de az már ütközhet az uniós előírásokkal” – jelentette ki Vámos György, hozzátéve, hogy az EU a nyitvatartás szabályozásába nem szól bele, de az már vita tárgya lehet, ha indokolatlanul különbséget tesznek a különböző vállalkozások között.
Az OKSZ főtitkára úgy vélekedik, hogy a diszkriminatív jelleg fennmaradt az élelmiszer-kereskedelem szabályozásában, mivel az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj 50 milliárd forintonként emelkedik egy százalékkal, így az főként a külföldi láncokat – Aldi, Auchan, Lidl, Metro, Penny Market, Spar, Tesco – sújtja.
„Az eddigi 325 millióról jövő évben körülbelül 9 milliárd forintra emelkedik az általunk fizetendő élelmiszerlánc-felügyeleti díj, ezért a tervezett 59 millió eurós beruházási összeget 25 millióra csökkentettük. Emiatt 2015-ben elmarad nyolc új üzlet megnyitása, illetve országszerte mintegy 30 áruház korszerűsítése és felújítása” – jelentette be a közelmúltban Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország cégvezetője, kiemelve, hogy az elmaradó beruházások 600 új munkahelyet teremtettek volna.
„Az NGM helytelenül értelmezi a törvényt, ami ugyan azzal kezdődik, hogy hatálya a kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, ám nem tiltja meg a webáruházak termékeinek vasárnapi kiszállítását„ – álltja Vámos György, aki szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló rendelkezések – a harmadik és negyedik paragrafus – csak az üzletek nyitvatartására vonatkoznak. Például hogy az üzleteknek vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell lenniük, illetve hogy kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni.
Az online áruházaknak viszont nincs nyitvatartási ideje, a kiszállítás pedig nem kiskereskedelmi tevékenység – foglalta össze Vámos György.
Az elbocsátás valószínűleg több nőt érint majd, mint férfit, nekik – a helyi munkaerő-piaci lehetőségektől függően – érdemes szakmaváltáson is gondolkozni, de mindenképpen úgy, hogy előzetesen utánanéznek: melyek azok a foglalkozások a környéken, amelyek képviselőiből hiány van. – Természetesen opció az is, hogy valaki saját vállalkozásba fog, hiszen sok áruházi dolgozó rendelkezik olyan pénzügyi és kereskedelmi képzettséggel, tapasztalattal, ami jó alapot adhat ehhez. Ilyenkor azonban számolni kell a kockázatokkal, a cég létrehozásához szükséges befektetéssel és a megtérülés várható idejével – teszi hozzá Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.
Szerinte az elbocsátás miatti költözés – főként vidéken – továbbra sem gyakori, hiszen túl nagyok a különbségek az ingatlanárak között: egy család hajdúböszörményi háza árából szinte biztosan nem tudja biztosítani magának a korábban megszokott életkörülményeket például Budapesten, ahol pedig nagyobb eséllyel találnának állást a szülők.
