No smoking: A vendéglátósok és a dohányipar egy év türelmet kér

Társadalmi és szakmai egyeztetést javasol a nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról a Füstölgők Társasága, a Magyar Dohányipari Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Pipaklub Egyesület - közölték a szervezetek az MTI-vel. Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat értelmében a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen - így a vendéglátóhelyeken is - tilos lehet a dohányzás, a javaslat júliustól lépne hatályba.

A szakmai és civil szervezetek pénteken egyeztettek a témában, és egyetértettek abban, hogy szükség van a törvény szigorítására. Ennek során azonban szerintük az egészségügyi érdek mellett figyelembe kell venni a - felnőtt lakosság több mint egyharmadát kitevő - dohányosok személyiségi jogainak biztosítását, és mérlegelni kell a várhatóan kedvezőtlen gazdasági hatásokat is.

Ezzel kapcsolatban nyilatkozott lapunknak Bodrogi József egészségügyi közgazdász, aki szerint a költségvetés is jobban jár a dohányzás tervezett tiltásával, ugyanis évente százharminc milliárdnál többe kerül az országnak a dohányzás, mint az abból származó adóbevétel.

A szervezetek szerint a február 25-én benyújtott képviselői önálló indítvány jelenlegi formájában nem életszerű, és "betarthatatlan szabályozáshoz vezet". Ezért a szervezetek azt javasolják, hogy a módosított, új törvény továbbra is engedélyezze a munkahelyeken - beleértve a vendéglátóhelyeket is -, elkülönített, megfelelő levegőztetéssel felszerelt dohányzó helyiségek működtetését.
 
Indítványozzák egyebek között azt is, hogy a törvény adjon lehetőséget a vendéglátóhelyek üzemeltetői számára, hogy megfelelő jelzések kihelyezése mellett nemdohányzó, illetve dohányzó helyként működtessék üzletüket. Ezenkívül azt szeretnék elérni, hogy a törvény elfogadását követően adjon lehetőséget egyéves felkészülési időre minden érintett számára. A civil és szakmai szervezetek álláspontja szerint a kombinált egészségügyi figyelmeztetések bevezetéséhez célszerű lenne a törvény hatályba lépése után hagyni egy legalább egy éves átmeneti időszakot.
 
ÁNTSZ: a dohányzás visszaszorítása közegészségügyi érdek
 
A legjelentősebb megelőzhető halálok Magyarországon is a dohányzás, így annak visszaszorítása közegészségügyi érdek - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a honlapján. Az ÁNTSZ szerint a magyar társadalomban a nemdohányzók és dohányzók többsége is egyetért a zárt légterű munkahelyek dohányfüst-mentessé nyilvánításának fontosságában. "A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó" - hangsúlyozta az ÁNTSZ.
 
Heintz Tamás fideszes képviselő múlt pénteken jelentette be, hogy több kormánypárti képviselő aláírásával benyújtották azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lenne a dohányzás. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár erre reagálva elmondta, hogy a kormányzat támogatja a javaslatot.
 
Az ÁNTSZ közleménye szerint a dohányzási szokásokat tekintve az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország a 25. a listán. A magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százalék korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék azoknak az aránya, akik sohasem dohányoztak életük során. A gyermekek "dohányfüsttel való érintkezésében" ugyan az elmúlt évek felmérései alapján javuló tendencia mutatkozik, de 2009-ben még mindig a gyermekek 29 százaléka volt dohányfüstnek kitéve az otthonában. Nyilvános helyeken pedig a soha nem dohányzó tanulók közel 88 százaléka van kitéve mások dohányfüstjének - írták.