Sokan sirathatják a vasárnapot
A vasárnapi nyitvatartás újraszabályozásával a munka törvénykönyve egyes szabályait is módosították, ennek megfelelően a kiskereskedelmi szektorban üzleteket fenntartó munkáltatóknál vasárnapra, rendes munkaidő csak a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény keretei között rendelhető el. „A kiskapu ott van, hogy kiskereskedelmi tevékenység nem végezhető a boltban, de munka végezhető. Leltározni, árufeltölteni tehát elméletileg lehet, illetve nagykereskedelmi tevékenység folytatható. Ez ugyanis nincs megfogalmazva egyértelműen a jogszabályban” – mondta Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A vasárnapi nyitva tartás tilalmára tekintettel a kiskereskedelmi szektorban a munkaidő-beosztások átalakultak, a napi rendes munkaidő – hétköznap, illetve szombati napokon - meghosszabbodott.
Mint azt korábban megírtuk, a kormány korábbi hatástanulmánya szerint akár tízezer munkavállaló is elveszítheti az állását és a költségvetés kieső bevétele az 50 milliárd forintot is elérheti. Igaz, az NGM később közleményben cáfolta, hogy hatástanulmányt készítettek volna, Glattfelder Béla, a tárca államtitkára szerint fejben számoltak.
Ki jár nagyon rosszul?
„A vasárnapi munkavégzés hiánya érinti a munkavállalók számára fizetendő munkabér összegét is. Korábban a vasárnapi rendes munkavégzésért ötven százalékos bérpótlék járt. A hosszabb nyitva tartás következtében ugyan növekszik a délutáni műszakpótlékkal honorált munkaórák száma, de a munkabér - várhatóan - még így sem fogja eléri a vasárnapi munkavégzés kiesése miatt a korábbi bérszínvonalat” – hangsúlyozta a jogi szakértő.
A kereskedelemben a vasárnapi munkavégzést szerették a munkavállalók: hiszen rendes munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlékot kaptak. Ezt a lehetőséget a jövőben a jogszabály nem biztosítja, ezt a jövedelmet a hétköznapokon kellene megkeresniük, de a 18 óra utáni harminc százalékos pótlékkal még akkor sem jön vissza a kieső munkabér, ha a hét több napján is hat óra után túlórát vállalnak a munkavállalók.
Ráadásul a munkáltatóknál munkaerő-felesleg következik, hiszen még a meghosszabbított nyitvatartással sem fog kelleni annyi munkaerő a vasárnapok kiesésével. Szűcs László szerint ez elsősorban a nagyobb üzleteket, hipermarketeket fogja érinteni. Mivel a kereskedelemben viszonylag magas a munkavállalók fluktuációja, ez nem vezet feltétlenül leépítésekhez, hiszen egyszerűen csak nem kell betölteni az üresen maradó álláshelyeket. „Ám ha mégis elküldenek dolgozókat, ott attól szabadulnak meg, akitől egyszerű, a részmunkaidősöktől mint a diákmunkások és a kölcsönzött munkavállalók. Azok is az intézkedés egyértelmű vesztesei lesznek, akik csak hétvégén vállaltak részmunkaidős munkát: mint a kismamák, akik csak ekkor tudtak dolgozni, hiszen a párjuk otthon volt.
De ki dolgozhat?
Szűcs László szerint az is komoly gyakorlati kérdéseket vet fel, ha csak a tulajdonos,illetve közeli hozzátartozó lát el személyesen kereskedelmi tevékenységet. Annak a bizonyítása ugyanis, hogy valóban a tulajdonos tartózkodik ott igencsak nehézkes. „A munkavállaló köteles két tanú előtt nyilatkozni, hogy megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. Ha kétség merül fel a hatóságban, akkor felhívhatja az érdekeltet, hogy ezt közokiratban tegye meg: de felmerül a kérdés, hogy a hatóság mennyivel van előrébb, hogy ha egy közjegyzői pecsét is van az okiraton” – tette fel a kérdést a jogi szakértő.
Ahhoz, hogy igazolhassák a rokoni viszonyt, be kell mutatni a társaság alapító okiratát, az dolgozó születési és/vagy házassági anyakönyvi kivonatát és a működési engedélyt is. Egy mostohagyerek, vagy egy mostohaszülő esetén gyámhivatali igazolásra is szükség van. „És még az sem elég, ha nem elég a tulajdonos ott van, képesítésének is kell lennie, tehát az egész családnak kereskedelmi végzettséggel kell rendelkeznie és mindegyikükkel munkaszerződést is kell kötni” – figyelmeztet a szakember.
