Kiégett lelkek a munkahelyeken

Drága pszichoterror. Az elmúlt időszakban számos, korábban nem érzékelt, munkából is levezethető neurózissal találkozunk, amelyek igen károsan hatnak a munkahelyi légkörre, eredményességre – fogalmazott lapunknak Malzenicky Erzsébet, a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. tanácsadója, a 2007-es Legjobb Munkahely Felmérés hazai projektvezetője. Ilyenek például a menedzserbetegségek (magas vérnyomás, alkoholizmus stb.), amelyek pszichoszomatikusan hatnak a keringési rendszerre, függőségbe taszítják akár a legkiválóbb munkatársakat is, akiknek a pótlása megoldhatatlan problémát jelenthet. A kiégés, a munkától, munkatársaktól, ügyfelektől idegeníti el a munkavállalót. A munkaalkoholizmus – amely ha nem létfenntartási kényszer, a teljesítményhajszolásban rombolja a közösségeket, de akár a társadalmat is veszélyeztetheti (ilyen például a 14 óra munka után gépkocsijával hazaszáguldó menedzser). A pszichoterror a munkacsoportok különleges krízishelyzete, amelyben a feszültségek, a frusztrációk levezetésére az egyik munkatárs talál egy ártatlan áldozatot, akit felelőssé tehet (megalázás, kiabálás, a dolgozó háttérbe szorítása másokkal szemben, fenyegetőzés, elismerés megtagadása, „leszólása”).

Nincs még magyar neve a „túlzott jelenlét” betegségnek, amely ugyan pszichésen kevésbé romboló, mint a munkaalkoholizmus, de arra kényszerít valakit – külső/belső motivációkkal –, hogy állandóan bent legyen a munkahelyén, még akkor is, ha esetleg mondjuk, influenzájával másokat megfertőz. A megnövekedett belső feszültség, az indokolatlanul magas stressz-szint nem feltétlenül jelenik meg a fenti tünetekben. Azt azonban ma már bizonyítani lehet, hogy sok esetben a túlzott stressz tehető felelőssé a munkahelyi balesetekért, munkahelyi távollétért, hiányzásért – húzta alá a szakember. Mindezt nem csak a Hewitt eredményei igazolják vissza.

Az Európa Tanács által támogatott a Daphne program adatai szerint Európában ötmillió eurót költenek stresszel kapcsolatos betegségekre, miközben a munkahelyi pszichoterror miatti leszázalékolások költségei az 500 ezer eurót is elérik; ezek többe kerülnek, mint a nyugdíjazással járó szokásos költségek. A program becslése szerint a munkahelyi pszichoterrort elszenvedő áldozat akár 60 százalékkal kevesebbet termel és 180 százalékkal többe kerül a cégnek. A zaklató (sok esetben a közvetlen felettes) pedig munka helyett ideje 15 százalékát áldozatának gyötrésével tölti. Az államnak is meg kell birkóznia a munkahelyi erőszakkal, hiszen a jelenség károsítja a társadalmi egyensúlyt és növeli a társadalombiztosítás kiadásait.

Jogszabályváltozás. Magyarországon várhatóan januártól lép életbe a munkavédelmi törvény módosítása, amely kötelezővé teszi a munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzését. Ennek lényege, hogy műszeres vizsgálattal is igazolniuk kell a munkaadóknak, a munkakörnyezet nem veszélyes az ott dolgozók egészségére. Ezenkívül a pszichoszociális kockázatokat is fel kell tárniuk, hisz ezek káros stresszt idézhetnek elő a munkavállalóknál.

A 2007-es Világgazdaság–Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés nyertes vállalatainál a munka-magánélet egyensúlya tekintetében is jobb a helyzet, mint az átlagos cégeknél. Az itt dolgozók sokkal nagyobb arányban számolnak be kiegyensúlyozott munka-magánélet arányról, és az őket érő stresszterhelés mértéke is többük számára kezelhető. A topcégek főleg rugalmas munkaidővel próbálják egyensúlyban tartani dolgozóik munkára és magánéletre fordított idejét, de egyharmaduk például úgynevezett bizalmi munkaidőt is ad a kollégáknak. Vagyis a dolgozóra bízza, mennyi időt tölt a munkahelyén, így nem a jelenléte, hanem csakis a feladat elvégzése az elsődleges szempont.

Menekülő főnökök. A hazai felső vezetők helyzete korántsem irigylésre méltó. A vállalatukért hozott áldozataikat tízből csak hatan érzik ellensúlyozva a munka nyújtotta örömök, sikerek által. Egy „átlagos” felső vezető egy „átlagos” héten 53 órát dolgozik, ez napi szinten közel 11 óra munkával töltött időt jelent. Nem meglepő tehát, hogy csak 44 százalékuk tudja megteremteni munkája és magánélete egyensúlyát. Szembetűnő a különbség az első számú vezetők és a második vonalbeliek között, hiszen míg az előbbiek közel háromnegyede, addig az utóbbiaknak csak 56 százaléka tartja az őt terhelő stresszt elviselhetőnek.

A magyar felső vezetők 15 százaléka jelezte, még heti hatvan óránál is többet dolgozik. Szakértők szerint ennél a határnál kezdődik a munkaalkoholizmus. Nem vitás, hogy a „munkába menekülés” egyéni, vállalati, családi és társadalmi szinten egyaránt káros. Érzékletes a megfogalmazás – ez az egyetlen mentőcsónak, amely biztosan elsülylyed. A felső vezetők 42 százaléka már megcsömörlött a sok túlórázástól, ők ha választhatnának, inkább több szabadidőt kérnének, mint magasabb fizetést. Az alsóbb szinteken lévő vezetők körében ennek az „egészséges menekülésnek” a mértéke csak 30 százalék.

Akik csalódtak. Jó hír: a magyar munkavállalók jellemzően nem érzik, hogy a vállalatuk nem, életkor, etnikai hovatartozás, szexuális beállítottság vagy bármi más alapján különbséget tenne a dolgozók között. Megnyugodhatnánk, ha nem néznénk meg, vajon mi áll a lista másik végén: mi a helyzet az egyet nem értőkkel. Elgondolkodtató, hogy a hazai munkavállalók hét százaléka úgy látja, cége diszkriminál bizonyos munkavállói csoportokat, méghozzá jellemzően a termelésben dolgozókat, a nőket, illetve olyanokat, akik már legalább 10 éve az adott vállalat szolgálatában állnak, illetve az idősebb korosztály képviselőit (45–54 évesek).

A Hewitt megvizsgálta, hogy mivel elégedetlenek általában azok, akik szerint igenis létezik negatív munkahelyi diszkrimináció. Ezen munkatársak elkeseredettsége mögött többek között ott áll, hogy a legtöbbjüket még soha (!) nem léptették elő, és minden másodikról az is kiderül, még soha nem kapott jelentősebb (évi 5-7 százalékot meghaladó) fizetésemelést. Szinte egyáltalán nem érzik, hogy a teljesítményük bármennyit is nyom a latban – hiába dolgoznak jobban, nem is remélik, hogy ezt a fizetésük tükrözni fogja. Ez a méltánytalanságérzés tükröződik vissza a cégük előléptetési gyakorlatáról alkotott véleményükben is. Elkötelezettségük erősítésének egyik kulcsát jelentené, ha valahogy viszszanyernék vállalatuk felső vezetésébe vetett hitet, ha tapasztalnák annak jelét, hogy a vezetés értékként kezeli őket is, nem csupán egy apró csavarnak a gépezetben, ha látnák jövőjüket a cégnél, ha úgy éreznék, hogy mondanivalójuk számít, és legalább az őket szorosan érintő döntések meghozatala előtt kikérnék a véleményüket – emelte ki Malzenicky Erzsébet.

Szívbarát Munkahely díj: Ebben az évben először, az Országos Egészségfejlesztési Intézet – OEFI – szakmai támogatásával szívbarát munkahely pályázat indult. Az elismerés kifejezetten azokat a vállalatokat díjazza, amelyek a munkahelyi stressz kezelésére áldoznak, és igyekeznek csökkenteni azt. Kis- és középvállalatok kategóriában a Mediaedge:cia Hungary Kft. nyert, a nagyvállalatok közül az Alcoa-Köfém Kft. lett az első.

Befogadó Munkahely díj: Ezt a fővárosi elismerést immár harmadik éve írja ki a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. A kitüntetés célja, hogy kiemeljék azon cégek jó gyakorlatait, amelyek figyelmet fordítanak a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítésére, a hátrányos helyzetű csoportok védelmére. Az eddigi nyertes forprofit kategóriában a Hewlett-Packard és a Magyar Telekom Nyrt. volt, míg a nonprofit kategóriában a Motiváció Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórháza győzött.

Szívbarát Munkahely díj: Ebben az évben először, az Országos Egészségfejlesztési Intézet – OEFI – szakmai támogatásával szívbarát munkahely pályázat indult. Az elismerés kifejezetten azokat a vállalatokat díjazza, amelyek a munkahelyi stressz kezelésére áldoznak, és igyekeznek csökkenteni azt. Kis- és középvállalatok kategóriában a Mediaedge:cia Hungary Kft. nyert, a nagyvállalatok közül az Alcoa-Köfém Kft. lett az első.

Befogadó Munkahely díj: Ezt a fővárosi elismerést immár harmadik éve írja ki a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. A kitüntetés célja, hogy kiemeljék azon cégek jó gyakorlatait, amelyek figyelmet fordítanak a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítésére, a hátrányos helyzetű csoportok védelmére. Az eddigi nyertes forprofit kategóriában a Hewlett-Packard és a Magyar Telekom Nyrt. volt, míg a nonprofit kategóriában a Motiváció Alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórháza győzött. Legjobb munkahely Dr. SCHVARCZ ZOLTÁN, A XAPT Hungary Kft. ügyvezető igazgatója: Tudom nagyon jól, hogy nem csak munkából áll az élet és a családtagok időben hazavárják a kollégákat, ezért további létszámbővítéssel, korszerű eszközökkel és jól megszervezett folyamatokkal törekszünk a leterheltség csökkentésére, de ez nem egyszerű feladat. Annak ellenére, hogy egyeseknek a tengerentúli projektek okozta időeltolódás miatt néha munkaidőn túl is dolgozni kell, az utólagos élménybeszámolók alapján úgy gondolom, örömmel, lelkesedéssel, jó hangulatban telnek az együtt töltött órák, napok, akkor is, ha kemény, alkotó munkáról van szó és akkor is, ha kikapcsolódásról, szórakozásról.-->